Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - J. A fehérnyenemü (albumintartalmu) anyagok
566 A hús. a többieket mind nagyságra nézve felülmúlják a hüllők vérgolyócskái, különösen a békáké, hol az egy milliméternek csak V45 teszi. Az emberben valamint a legtöbb emlősöknél kerek gömbölyűek, s kissé lapítvák, míg a hüllőknél hosszukások és tojásdadok. A vérgolyócskák két részből állanak, t. i. egy albuminféle alkatrészből, mely sokkal túlnyomó, és egy festő alkatrészből, melyet haematosinnek neveztek el. Mind kettőnek tökéletes elválasztása egymástól alig lehetséges. A haematosin, a mennyire lehet, az albumintól elválasztva, száraz állapotban feketevörös, amorph, íztelen és szagtalan tömeget alkot, mely vízben, alkoholban és aetherben oldhatlan, de oldható oly alkoholban és vízben, mely égvényt tart magában feloldva. Az emberi visszerekből származó vér közép számmal következő alkotást mutatott: serum . . 87,0 vérkalács . 13,0 100,0. ! víz..................................................79,00 albumin....................................7,00 zsír ..........................................0,06 sók életműtlen aljakkal . . . 0,94 877007^ Vérkalács \ fibrin .............................................°’30 \ vérgolyócskák j haematosin . 0,20 ( albumin . . 12,50 100,00. A hús. 799. A hús (az állatok mozgató életműszerei) vékony fibrin- rostokból áll, melyek egymással kisebb nagyobb nyalábokká sejtszövettel vannak összekötve, melyek közt számos véredények és idegek húzódnak el. Az emlősök és madarak húsa vörös, míg a hüllőké, főleg pedig a halaké fehér. Ha az emlősök vagy madarak húsát vízzel soká mossuk, a vér, mely neki vörös színét adja, kimosatik, s a hús mindinkább halaványabb színt nyer, míg végre a hús fibrinje a többi, vízben oldhatlan, alkatrészeivel színtelen állapotban vissza
