Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - J. A fehérnyenemü (albumintartalmu) anyagok
A vér. 565 ható, miszerint csak azon állatoknál, melyek tiszta levegőt szívnak, tehát az emlősöknél és a madaraknál, különböztethető meg tisztán a vérnek elválasztása üteres és visszeres vérre. Ha magasabb rendű állatokból, emlősökből vagy madarakból a vért az erekből kieresztjük, azt tapasztalandjuk, miszerint rövid idő múlva két részre oszlik, t.i. egy vizenyős részre, melyet se rumnak nevezünk, és egy szilárdabb, mintegy kocsonyás részre, melyet vérkalácsnak, placenta neveznek, s mely a vizenyős résztől körülvéve abban mintegy úszni látszik. Ekkor azt szoktuk mondani, hogy a vér megaludt. Különféle sók jelenléte, például salétrom, konyhasó, glaubersó s t. más hátráltatja a vér megalvását. A vérkalács képeztetése a vérfibrinnek kiválasztásából származik. 797. A vérnek vizenyős része, a serum, sárgás, ízetlen folyadék, melynek égvényes hatása van. Úgy látszik , mintha ez égvényes hatása szükségképen tartozik természetéhez. Mert, ha eren át akár mily savat föcskendezünk a vérbe, az állat rögtön meghal. A serum az albuminen és fibrinen kivül még számos más anyagokat tart magában feloldva. Nevezetesen több zsirnemeket és zsirnemü anyagokat, melyek közül némelyek ként és phosphort tartanak magukban. Ezeken kivül tart a serum még számos sókat feloldva, u. m. kalium-, natrium- és ammoniumchloridot, kénsavas kálit és nátront, phosphorsavas nátront, calcium- és magnesium- oxydot, szintúgy szénsavas sókat natrium-, magnesium- és cal— ciumoxydból, végre sókat zsíros savakból és tejsavból égvényes aljakkal. Mind ezekhez járulnak még különböző gáznemek is, melyeket felszíva tart magában névszerint: oxygen, nitrogen és szénsav, melyek részint a belélekzelt levegőből származnak, részint a vérben képezteltek. 798. A vérkalács (Blutkuchen, placenta), mely az aludt vérből kiválik, vérvörös, és két részből áll, t.i. fibrin bői és a vérgolyócskákból. Ha e vérkalácsot sokká vízzel mossuk, ez a vérgolyócskákat elmossa, mire a fibrin, mint piszkos fehér szálkákból álló kocsonyás anyag vissza marad. A vérgolyócskák a vérben szabadon úszkálnak , és jó nagyító csöven láthatók. Ezek a különböző állatoknál különböző nagysággal bírnak. Az ember vérében egy milliméternek csak Vi2o-t teszik, szintúgy a legtöbb emlősöknél. Még kisebbek a kecskénél, hol csak y26o_ik részét teszik. Nagyobbak a madaraknál, még nagyobbak a halaknál; de
