Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - J. A fehérnyenemü (albumintartalmu) anyagok
564 A vér. gal bír nagy mértékben, mely szerint a keményítőt cukorrá és dextrínné képes átváltoztatni. Tiszta állapotban eddig még nem állíttathatott elő, legjobban azonban még következő mód szerint: A csírázott árpát péppé nyomva, vízzel vegyítjük, mire a lesajtolt oldatot egész a 75-ik fokig hevítjük, míg az albumin belőle mind ki nem vált. Erre a filtrált oldatot erős borszesszel vegyítjük, mi alatt a diastas, mint színtelen, pelyhes válmány kiválik. Szűrőn gyűjtve és enyhe hőnél szárítva, gummiféle anyaggá húzódik össze. Ez vízben oldható, és belőle egy rész képes 2000 résznyi keményítőt cukorrá és dexlrinné átváltoztatni, mi annál sebesebben és biztosabban történik, mentül magasabb a hőfok, melynek a vízben felkavart keményítő kitéve van. A hevítésnek azonban a 75-ik fokon túl menni nem szabad, különben elveszti a diastas e tulajdonságát egészen. A vér. 796. A vér azon folyadék, mely az állatok minden szerveit (orgánumait) keresztül hatván, és azokban szünet nélkül keringvén, a táplálásukra szükséges anyagokat nyújtja. A vér ennél fogva az életnek közvetlen közbenjárója, mely a nyújtott tápszerekből mind azon alkatrészeket fölveszi, melyek az állati testnek szervei táplálására tehát életének fentartására szükségesek. A vér különös kártyás csatornákban mozog, kering, melyeket vé re d é n ye k nek, vé re r e knek nevezünk. A gerinces állatoknál a vér színe sötétvörös, míg a gerincteleneknél vagy színtelen, vagy sárgás, vagy ibolyszínü, vagy kékes. Azon gerinces állatoknál, melyek levegőt szívnak tüdejök által, a vér kétféle. Az egyik t. i. világosvörös és közönségesen az üterekben kering. Ez oknál fogva neveztetik is üteres vérnek (arterielles Blut). Ez útját a tüdőből a szívbe és ebből a test különböző szerveibe veszi. A másik ellenben sötétvörös, a vérvagy visszerekben kering, s ez oknál fogva visszercs vérnek (venöses Blut) neveztetik. Útját a test különböző szerveitől vissza a szívhez és innét a tüdőbe veszi. Levegővel jővén érintkezésbe, oxygent von magához, helyette pedig szénsavat ereszt ki magából; sölélvörös színét világosra változtatja, szóval üteres vérre változtatik. Ez átváltoztatása a vérnek a lélekzési műszerekben történik, hol a vér a levegővel találkozik, s ebből magyaráz
