Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)

34

Hydrogen.

mivel nagyobb vala, az égés a csöven keresztül befelé húzódott, s igy az egész légtömeg egyszerre meggyulladván nagy erővel szétverte a készületet, s a kisérlettevőt a legnagyobb veszedelemnek telte ki.

Jelenleg sokkal célszerűbb készületet használnak, olyant t. i. melyben az oxygen és a hydrogen külön gáztárban tartatván, csak azon percben elegyedik egymással, midőn a cső lyukán kifoly. Az ily készülettel minden biztossággal dolgozik az ember. Ha azonban ezen készülettel a hőség legnagyobb eredményét akarjuk előállítani, ekként kell korlátozni a két gáznem kifolyását, hogy két térrésznyi hydrogenre épen csak egy térrésznyi oxygen jusson. Csak ez arányban elégetve adják a lehető legnagyobb hőséget. Ezt pedig ekként lehet eszközölni.

A 12 - dik számalatti rajz egy ily készületet mutat, melynek r csövén az oxygen, a másikon pedig hydrogen foly ki a közös L csőbe, melyben egyesülvén a két gáznem, innét a csappal ellátott hegybe s innét ki a levegőbe foly. Ha hasznát akarjuk venni e készületnek, előbb azon cső csapját nyitjuk meg, melyből a hydrogen jön; szintúgy megnyitván a hegy csapját, az ezen kifolyó hydrogent meggyujtjuk. Ekkor a hydrogen égni fog a levegő oxygenjának rovására. Erre megnyitjuk az oxygen csapját is, melyet addig igazítunk, mig az égő láng a lehető legkisebb területre szoríttatik s égni alig látszik. Ekkor a megkivántató arány megvan, s a láng a lehető legnagyobb hőfokot idézi elő.

Ha e kis lángot krétadarabra vezetjük, akkor oly fényes világot ad, hogy alig képes azt az ember elviselni. Neveztetik ez felfedezője után Drummond-féle világnak.

Hydrogen és oxygen.

E két elem két arányban egyesül egymással, vizet és hydro- gensuperoxydot alkotván.