Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)
35 Víz = Hydrogenoxyd. HO = 9. 38. Fünebb volt alkalmunk látni, miszerint a hydrogen könnyen meggyulható a levegőn, s ha ezt felényi oxygennel, vagy harmadfél annyi közléggel elegyítjük s meggyujtjuk, erős durranással elég. Ez alatt vegyül a hydrogen oxygennel, s e vegyülés- nek terménye a víz. A víz tehát hydrogen- és oxygenből áll, melyek bizonyos arányban vannak egymással egyesülve. Innét magyarázható, miszerint a hydrogen csak oxygen tartalmú levegőben éghet, s miszerint azonnal el kell alunnia, mihelyt oxygentől megfosztott levegőbe jő. Hogy pedig durranással történik elégése, ha az vagy tiszta oxygennel, vagy közléggel elegyítve meggyujtatik, következő módon lesz magyarázandó. 39. A mint a két légnem meggyujlva egymással egyesül, egyesülése alatt azon nagy hőfokot idézi elé, melyről fenebb volt szó. A képzett víz azon nagy hőfok következtében, mely a két légnem egyesülése által kifejtetett, nem csepfolyó állapotban áll elő, hanem mint gőz képeztetik, mely sokkal nagyobb területre terjeszkedik, mint a milyet elfoglalt vala a két légnem egyesülése előtt. Ezen kiterjedése a vízgőznek oly erővel történik, bogy szét- szakasztja az edényeket, melyekben a két légnem foglalva találtatott. A másik percben, mely a hydrogen és oxygen egyesülését követi, a képezett vízgőz, mely azon területből, melyet elfoglal, a levegőt kiszorítá, a nálánál sokkal hidegebb körléggel jővén érintkezésbe, rögtön meghűl s feszítő erejét elveszti. Ez által a vízgőz a légkör által meghűtetvén, s a levegő nyomása által sűrítetvén, csepfolyó állapotba megy át. Ily állapotában a képezett víz 1863- szor kisebb tért foglal el, mint a két légnem egyesülése elölt, ide nem számítva a kiterjeszkedést, melyet egyesülése alkalmakor a magas hőfok által szenvedett. Azon sebesség következtében, mellyel a képezett vízgőz gőzállapotából rögtön csepfolyó állapotba átmegyen, rögtön légüres hely támad, melybe a közlég erővel tódul be, s ezalatt össze- csapongása által a durranást okozza. 40. Hasonló magyarázat alkalmazható azon tüneményre is, mely előáll, ha azon kis hydrogen-lángra üveg hengert vagy tágabb üvegcsövet borítunk. Akkor t. i. egyenlő hang hallatja magát, Hydrogen.
