Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Harmadik szakasz. Az életmüves vegytan (Organica Chemia) - G. Illó olajok és gyanták
537 kiválása mellett benzohelicin C40H20Oi6 képeztetik. E szerint tekinthetjük a populint oly vegyületnek, mely benzoésavbúl, saligeninhől és cukorból áll. C4.0H22O16 4110 = Ci^H604 -j- GlítH804 -f- C12H12012. E családhoz tartozik végre a phloridzin is Ci2H24Oo0 -J- 4HO, mely az alma és körtve fa gyökerének héjjában létezik. Ez is föleresztett savakkal főzve phloretinre és cukorrá szakad: C42H24.02O + 2HO = C3OH1401o -{- C12H12012. Ha ammóniákkal vegyített phloridzinoldatot az oxygen befolyásának kiteszünk, nevezetes változást szenved. Az előbb színtelen folyadék t. i. sötét ibolybihor színt vesz fel, mely egy különös test, t. i. a phloridzeín C^HsoNaOis képeztetéséből származik. C42H24.02o -|- 2iNH3 -|- 60 = Ci2H30N2026. A phloridzein ammóniákban kék színnel olvad fel, mely oldat savak által vörösre festetik. Visszaállító szerek (Reductions- mittel) segítségével szinteleníttetik, a mint azonban az oxygen ismét hozzá férhet, vörös színét ismét fölveszi. E hatás megegyezik azzal, mellyel az indigónál megismerkedni alkalmunk volt. Szükségesnek találtuk, hogy a növényországban előforduló e különféle testeket, s azon vegyületeket, melyek belőlük különböző vegyszerek befolyása által képeztetnek, megemlítsük, hogy ez által némileg fogalmat nyerjünk azon változásokról, melyeken megy keresztül a növényben gyakran egy és ugyan azon test, mi az egyik testnek másikbóli képeztetését magyarázza meg. A borszesz kozmás olaja (das Fuselöl des Branntweines). 756. A borszesz deslilláliója alatt egy különös illő olaj megy azzal át, mely annak sajátszerü kellemetlen szagol tulajdonít. Ez a borszesznek kozmás olaja. Tisztán nyerhetjük, ha azon zavaros folyadékot, mely a de- stillátió vége felé átmegy, és nagyobb részt csak vízből és kozmás olajból áll, egy ideig csendesen hagyjuk állni. Ez alatt a folyadék felületén az olaj kiválik. Ez azonban több különböző vegyületek egyesüléséből áll, melyek ekként választhatók el egymástól, ha az olajt újra destillátió alá vetjük. Ez 85—ik foknál forrni kezd, de forrpontja mindinkább emelkedik, míg a 132—ik fokot elérte, melyet egy ideig megtart. A mi ez alatt által megy különösen A borszesz kozmás olaja. 23**
