Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)

30

Dithionsav (alkénsav) S205.

Dithionossav (alkénessav) S202 Trithionsav S305.

Tetrathionsav S405.

Pentathionsav S505.

A mangan oxygennel a fönebb említett két alján kívül még két savat alkot. Az egyik mangansavnak Mn03, a másik mangan felsavnak Mn2 07 neveztetik.

A Chlor alkot:

Fel-Chlorsavat . Cl 07,

Chlorsavat . . C105,

Al-Chlorsavat . C104,

Chlorissavat . . C103,

Al-Chlorissavat . Cl 0.

Vannak egyébiránt oly vegyületek is, melyek sem a sav sem az aljak tulajdonságaival nem bírnak, tehát közönyösök. A mint már vagy kevesebb vagy több oxygent foglalnak magukban, mint kivántatnék, hogy az alj tulajdonságával bírjanak, úgy neveztetnek is vagy suboxydnak vagy superoxydnak.

így van az ólomnak egy suboxydja és egy superoxydja. A mangánnak csak egy superoxydja sat. A mangánra nézve tehát az oxygenfokozatok e szerint következnek egymásután:

Manganoxydul = Mn 0,

Manganoxyd = Mn2 03,

Mangansuperoxyd = Mn02,

Mangánsav = Mn03,

Felmangánsav = Mn2 ü7.

Hydro gen.

Hydrogen. (Köneny. Wasserstoff.)

II = 1.

30. A Hydrogen görög nevét onnét nyerte, hogy oxygennel egyesülve vizet alkot. A hydrogen tehát a víznek egyik alkatrészét teszi. Találtatik azonkívül a hydrogen majdnem minden szerves vegyületben részint carbonnal és oxygennel, részint ezekkel és nitrogénnél összekötve.

Valahányszor a hydrogent vegyületéből tiszta állapotban akar-