Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)

31

juk előállítani, mindig a vizet szétbontjuk. Itt azonban már nem sikerül a hydrogent oxygenneli vegyületéből csupa hőséggel elválasztani. Szükséges, hogy egy harmadik testet használjunk, mely oxygenhezi rokonságánál fogva, azt a hydrogentől elvonja, mire ez kénytelen lesz kiválni s kiválasztva légalakot venni föl.

Egy ilyen test a Kalium vagy Natrium, mely vízzel jővén érintkezésbe, azt azonnal szétbontja, szabaddá tevén a hydrogent. E célra kis üvegharangot töltünk meg vízzel, és kis Kalium vagy Natrium golyót hozunk a harang alá. Ez könnyűségénél fogva tüstént felszáll a vízben, melyet alkatrészeire szétbontván, a hydrogent kiszabadítja, mely az üvegharangban a víz felett összegyűl. A Kalium vagy Natrium ez alatt Kalium- vagy Natriumoxyddá válik, következő vegyfolyam által:

HO + Na = NaO + H.

31. A vas és a zink szinte képesek a vizet alkatrészeire szétbontani, de csak ha izzó állapotban találkoznak egymással. E célra puskacsövet összetekert tiszta vassodronnyal töltünk meg, melyet a 8—ik ábra alatti kemencébe helyezünk. A vascső egyik

Hydrogen.

8-dik ábra.

végébe a üveggörebet illesztünk, mely félig vízzel van megtöltve. A másik végébe gázvezetőcsövet o alkalmazunk, mely vízzel töltött vederbe vezettetik. Össze lévén ekkép állítva a készület, a vascső egész az izzásig hevíttetik, ezután pedig a görebben levő vizet szeszlámpa által felforraljuk. Ez alatt a víz gőzzé változván, kénytelen az izzó vascsöven keresztül menni, hol olyféle bomlást szenved, hogy oxygenje a vassal egyesülvén vasoxydot alkot, mig a kiszabadult hydrogen gázalakot vevén föl, az o csöven kiszáll.

32. Azonban e módot is csak igen ritkán használjuk a hydrogen előállítására. A legközönségesebb mód, mellyel a vegyé-