Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

hatalmával teremtett nagyság végelemzésben a természettudományokban, különösen a vegytan-, physica- és mathesisben találja fel föltételét. Es mind e tudományok természetes versenytere a reáliskolák és technikai intézetek. Ám legyen a classica literatura ezentúl is a főcél a gymnasiumokban; de a természet és matheraaticai tudományok sikertcljes ápolása csak a technikai intézetekben lehetséges.

Minden országban, hol a jelenkor igényei tekintetbe vétetnek, azon iparkodnak, hogy reáliskolák állíttassanak fel és a gymnasiumok nagy számát, melyek a múlt századokból szálltak reánk, részben legalább, reáliskolákká alakítsák át. Csak hazánkban nem érzik, a mint látjuk, az ily átalakulásnak szükségét. Mert csak kevés helyt akadunk az érdekek felismerésére, az érettségnek azon jelére, minél fogva népesebb magyar városaink reáliskolák felállítását eszközölnék. Imitt, amott a jó akarat, az érett felfogás áldozat készségben kezd ugyan mutatkozni, de e mellett a községek nagyobb része eléglik, ha kebelökben algymnásiumok jöheté- nek létre. Pedig mennyivel nagyobb hasznát venné az iparos osztály, a gazda, ha gyermeke a végy- s természettan vagy a mathesis elemeit ismerné, mintha a görög és latin nyelvet érti, melynek ő hasznát alig veszi életében. Véleményem szerint a gymnasiumok számának azon arányban kellene állani a reáltanodák számához, melyben áll a latin és görög nyelv szüksége a mathematicai és természettudományok hasznosságához. Nem bírom Humboldt Sándor már több ízben idézett súlyos szavait elégképen hazámfiai emlékezetébe juttatni, melyekben azt mondja: „Diejenigen Völker, welche an der allgemeinen industriellen Thätigkeit in Anwendung der Mechanik und technischen Chemie, in sorgfältiger Auswahl und Bearbeitung natürlicher Stoffe zurückstehen; bei denen die Achtung einer solchen Thätigkeit nicht alle Klassen durchdringt, werden unausbleiblich von ihrem Wohl-