Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)

23

1. Ha a higany veres oxydját majdnem az enyhe izzásig hevítjük, akkor az alkatrészeire bomlik szét, t. i. higanyra és oxygenre. Ha mind a két részét felakarjuk fogni, a következő készületet kell használnunk.

Oxygen.

3-ik ábra.

Az a görebbe (retorte) a higany veres oxydját adván, azt a b üveg edénnyel (szedő) paradugasszal függesztjük össze. A szedő másik szájába c csövet illesztünk, mely víz alá vezettetvén, az e üveghenger szája alatt nyilik. E cső gázvezető csőnek neveztetik. Az egész készület fatartó által függve tartatik. Ekkép lévén összeállítva a készület, a görebet kettős léghuzamú borszeszlámpa (Berzeliuslámpa) által hevítjük. A készületben levő lég ez által kiterjesztetvén, c csöven elszáll, később maga a higany veres oxydja szenvedvén bomlást, maga a kiszabadult oxygen száll el, melyet a gázveder hídjára állított üveghengerbe víz felett felfogunk, mig az a kifejlő gázzal egészen megtelt.

Ez alatt azt is észlelendjitk, hogy a göreb boltozatába higany ülepedik le, mely nagyobb csepekké gyűlvén össze, végre a b szedőbe lefoly.

Ha addig folytattatott a munka, mig a higany veres oxydja belőle egészen eltűnt, s a kivált higanyt szorgalmatosán összeszedve azt megmérjük: akkor, ha 100 sulrésznyi veres higany- oxydot vettünk a kísérlethez, azt tapasztalandjuk, hogy a kivált higany mintegy 92 sulyrészt fogna nyomni. A mi tehát a veres liiganyoxydból hiányzik, az a belőle kifejlődött Oxygen súlya.