Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Első szakasz. Ércnemüek (Metalloideák) - Oxygen (Éleny, Sauerstoff)

24

2. Olcsóbban nyerhetünk Oxygent a barnakőből (Mangan- superoxyd), mely ha egészen az izzásig hevíttetik, oxygenjának részét szabadon bocsátja. Minthogy azonban e célra nagyobb hőfokot kell alkalmaznunk, a kísérletet csak vaspalackban vihetjük végbe. A vaspalack szájába puskacső illesztetik légmentesen, melybe paradugasszal üvegcsövet teszünk, azt a víz alá vezetvén.

A vaspalack kemencében rácsok felett parázsszal hevíttetik, mi alatt az Oxygen elszállván, víz felett felfogatta tik.

3. Jelenleg majdnem kivétel nélkül minden vegytani műhelyben a ohlorsavas kaliumoxydot használják, valahányszor nagyobb mennyiségű oxygeniumot akarnak előállitni. A chlorsavas Kaliumoxyd t. i. nagy mennyiségű oxygeniumot foglal magában, melyet kis hevítés által könnyen szabadon bocsát. E sót lombikba egy görebbe adjuk, hozzá vezetőcsövet illesztünk, melyet víz alá vezetünk.

4-ik ábra.

Oxygen.

A só borszeszlámpa felett hevíttetvén eleinte megolvad, ezután forrásnak indul, mialatt oxygenját szabadon bocsátja. A vegy- folyam, mely ez alatt elő áll, ekként magyaráztatik:

KO, C105 = KCl -f- 06

A chlorsavas Kaliumoxyd ennél fogva egész Oxygentartalmát elveszti, mi 100 sulyrészben 39-re megyen. A mi visszamarad, az Kaliumchlorid. A munka vége felé az oxygenium oly sebességgel rohan ki, hogy ha nem elegendő tágas a vezetőcső, hogy ezen elszállhasson, a készületet szétveti.