Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Bevezetés

14

Bevezetés.

zetes változást szenvednek. Átláthallanok s törékenyek lesznek, színüket megváltoztatják, s úgy látszik, mintha igen finom hasa- dékok hatnák azokat keresztül. Ha e jegecekből képezett port nagyító üvegen át megtekintjük, azt veendjük észre, miszerint ez csupa apró jegecekből áll, melyek a negyedik rendszerbe tartoznak.

Még világosabban látható e tünemény a veres higanyjodidon (Quecksilberjodid) , mely ha fellengíttetik, sárga, finom szálkás jegeceket alkot. Ha e jegeceket kihűlésük után kemény testtel érintjük , az érintkezési ponton a jegecek vörösek lesznek , mely szin pár perc alatt innét az egész jegecen keresztül elterjed , mi alatt az mozogni látszik.

Mindezekből azt következtetjük, miszerint a parányok, melyek magasabb hőfok alatt jegecekké állottak össze, ha kihűl a test, egészen más erő befolyása alatt vannak, mint volt az, mely alatt jegesedésök történt; s igy kénytelenek, azon erőknek engedve, másképen rendezni el magokat, mint el voltak rendezve, midőn magasabb hőfok alatt jegesedtek.

Ha történnék, bogy valamely test több mint két különféle rendszerben jegesednék, akkor az ilyen test többalakúnak (poli- morph) neveztetnék.

18. Egyalakulat. (Isomorphismus.) Vannak oly testek, melyek különféle alkotásuk mellett majdnem egészen egyforma jegecalakot alkotnak, oly jegeceket tudniillik, melyek nemcsak egy rendszerbe tartoznak, hanem szögeik is oly kevéssé térnek el egymástól, hogy alig különböztethetők meg. Ezen testek sorába tartoznak: a szénsavas mészoxyd, szénsavas magnesiumoxyd, szénsavas manganoxydul, szénsavas vasoxydul és a szénsavas zinkoxyd.

E testek mind a bárom és egytengelyű rendszerben jegesednek és Rhomboedereket alkotnak, melyeknek szögei csak igen pontos megmérés által különböztethetők meg egymástól. E testek képesek egymást pótolni, a nélkül, hogy az újonnan képezett vegyület jegecalakjára vagy víztartalmára nézve különböznék az előbbitől, sőt képesek, egymással különféle arányban egyesülve, egy és ugyanazon jegecnek alkatrészét képezni. így találtatnak például a természetben jegecek, melyek a fönemlitett testeket különféle arányban egyesiive tartalmazzák magukban.

Még szembetűnőbb e tünemény, ha kénsavas vasoxydul jegecet kénsavas rézoxyd oldatba helyezünk. Látjuk akkor a vas-