Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Bevezetés
Bevezetés. 15 oxydul jegeceit növekedni az által, hogy a kénsavas rézoxyd lapjaira leülepedik. Ha a jegecet ismét kivesszük s a kénsavas vas- oxydul oldatba visszahelyezzük, újra nő, s igy folytathatjuk a kísérletet a meddig tetszik. Nyerünk e szerint jegecet, mely annyi kénsavas vasoxydul és kénsavas rézoxyd-rétegekből áll, a mennyiszer az az egyik oldatból a másikba vala helyezve. E különféle rétegek kék és zöld szinök által különböznek egymástól, melyek leginkább akkor vehetők észre, ha a jegecet széttörjük. Mi e tulajdonságát a testeknek egyalakulatnak (Isomorphismus), a testeket magokat pedig egy alakuakn ak nevezzük. Későbben gyakrabban lesz alkalmunk látni, miszerint az egy- alakulat fontos szerepet játszik a vegytanban, s miszerint ebből gyakran a testek alkotását következtetjük. 19. A vegytestek elnevezése. A különféle vegyuletek száma t. i. azoké, melyek részint vegyileg állíttattak elő, részint melyek a természetben találtatnak, oly nagy, s úgy szólván, határtalan, hogy neveket emlékezetben megtartani lehetetlen volna, ha elnevezésökben bizonyos rendszert nem követnénk. Régen mutatkozott annál fogva a szükség,'hogy a vegytestek elnevezése bizonyos elvek szerint történjék, úgy, hogy nevükből, részben legalább, alkotásokat s a test némely tulajdonságait is megismerjük. E célra az elemek neve vétetett alapul, úgy hogy az összetett testeknél az uralkodó elemek egy szóba foglaltattak. Az elemeknek elnevezése nincsen bizonyos szabályoknak alávetve, hanem többnyire a felfedező vegyész szeszélyétől függött. Eddig 64 elemet ismerünk. Köztük vannak olyanok, melyekre nézve majd minden nyelvnek van saját elnevezése. Ilyen például a kén, avas, az ezüst, az arany s a t. Mások ellenben csak későbbi időben lévén fölfedezve, latin vagy görög nevüket, vagy bizonyos tulajdonságaik után nyerték, vagy minden határozott cél nélkül adatott az nekiek. Mi az elfogadott régi neveket megtartjuk. A többiekre nézve pedig elfogadjuk azon neveket mi is, melyeket a tudományos világ általánosan elfogadott és használ. Vegyjelök latin vagy görög nevök első jellemző betűi szerint iratik. 1. Oxygen (éleny) ..............................0 2 . Hydrogen (köneny) H 3. Nitrogen (légeny) . . . . N 4. Chlor (halvány)..............................Cl
