Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Bevezetés

Bevezetés.

11

egymáshoz. Nevezzük azt a sokszoros arányiatok törvényének, melyet kivétel nélkül mindenütt találunk, hol az egyik test a másikkal többféle arányban egyesül.

E tény okul szolgált leginkább azon tan elfogadására, mely szerint az anyag oszthatóságának az oszthatlan parányok által határ szabatik, és alkalmat nyújtott azon tan kifejlődésére, melyet Stöchiometriának (vegyaránylannak) nevezünk, s mely a tudományos vegytan főalapjául szolgál.

14. A testek azon tulajdonságai, melyek azrik különböztetésére használtatnak. Midőn valamely testet leírunk, annak részint physikai, részint chemiai tulajdonságait vesszük tekintetbe, részint pedig azon benyomást Írjuk le, melyet az érzékeinkre gyakorol. E szerint meghatározzuk a testek színét, fényét, kisebb, nagyobb simaságát, izét, szagát, keménységét, fajsulyát; említjük a körülményeket, melyek alatt az halmazállapotát megváltoztatja, vagy jegecalakot vesz fel.

E tulajdonságok köaől némelyek a többieknél nagyobb jelentőséggel bírnak. Ide tartoznak leginkább azok, melyek számokkal fejezhetők ki; mint például a testek fajsulya, és azon hőfok, mely alatt a testek halmazállapotjukat megváltoztatják, tehát a testek forr- és fagypontja. Nem kevesebb jelentőséggel bir a testek jegecalakja, minthogy az bizonyos körülmények alatt változhatatlan marad, vagy ha változik is , változtatását csak bizonyos és meghatározható körülmények okozzák.

15. A testek jegecalakjáról. A legtöbb test, legyenek egyszerűek vagy összetettek, ha kedvező körülményeknek vannak kitéve, jegeceket, azaz oly testeket szoktak alkotni, melyek meghatározott számú s bizonyos szögök alatt egyesült lapokból állanak. A jegecek annál tökéletesebben szoktak kifejlődni, minél kedvezőbbek voltak azon körülmények, melyek alatt képződtek. Ellenkező esetben a jegecek is tökéletlenül és egymásba zavarva fejlődnek ki.

Hogy valamely test jegesedhessék, szükséges, hogy oly állapotba helyeztessék, melyben részecskéi szabadon mozoghassanak mindenfelé, úgy hogy vonzóerejük törvényeit követve minden akadály nélkül egyesülhessenek. Ez állapot egyedül a folyó, mert csak ebben mozoghatnak az egyes parányok szabadon, a merre őket a vonzóerő indítja.