Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Bevezetés

12

Bevezetés.

Folyó állapotba pedig átvihetők a testek részint olvasztás (Schmelzung), részint oldás (Auflösung) által. Olvasztás által többnyire akként szokott eszközöltetni a testek jegesűlése, hogy a megolvasztott s lassan kihíitött testnek felületén képezett kérget áttörjük, s az ekképen támadt résen a még olvadott és folyó részt kiöntjük. Ha ezután az edényt a kihűlt testtel együtt széttörjük, belső üregében kisebb nagyobb jegecszöveget találandunk. E szerint jegesithetjük a ként s jegesithetünk több ércet.

Azonban, hogy valamely testet jegecállapotába vihessük át, azt gyakrabban szoktuk valamely oldószerben felolvasztani. A leg— közönségesb oldószerek a víz, a borszesz és az aether. Minthogy a legtöbb test annál nagyobb mennyiségben olvad fel oldószerében, minél melegebb ez, a legtöbb test jégesőit állapotban nyerhető, ha a meleg vagy forró concenlrált oldatokat lassan kihűlni hagyjuk. Ilyenkor kénytelen az oldószer annyit kiválasztani, a mennyivel kevesebbet képes felolvasztani alacsonyabb hőfokánál. így jege- sitjük a salétromot, a timsót, általában a legtöbb sókat. Minél lasabban történik a meleg folyadék kihűlése, annál szebb s szabályosabb jegecekben válik ki a test. S innét van, hogy nagy meny- nyiségü oldatokban, melyeknek kihűlése néha hetekig is eltart, oly szép és nagy jegecek képeztetnek.

Máskor ekként történik a testnek jegesűlése, hogy az oldószer részét elpárologtatjuk. A feloldott test kénytelen ilyenkor azon arányban kiválni az oldatból, melyben az oldószerből veszt.

Vannak oly testek, melyek hideg és meleg vízben majdnem egyaránylag olvadók. Olyan például a konyhasó. Ez tehát egyedül e szerint jegesíthető, ha a vizet, melyben feloldva van, lassan elpárologtatjuk. Itt is annál szebbek s szabályszerűbbek lesznek a jegecek, minél lasabban történik az oldószer elpárolgása.

Ha valamely test olvasztott állapotból szilárdba megyen át, akkor egyes jegecek szabályszerüleg ki nem képződhetnek, hanem az egész tömeg apró jegechalmazzá válik, melynek egyes magiás (kömig) jegeceit megismerhetni azon tündöklő kisebb nagyobb lapokból, melyek előállanak, ha,a tömeget széttörjük. Ha a jegecek aprók, akkor magiás szerkezetet adnak a testnek, s ilyenkor annak neveztetik a törés is. Legszebben észrevehető e magiás szerkezet a kamarai márványon, a grániton, a süveges czukron s a t. Ha azonban az olvasztott test kihűlése alatt folyó állapotából min-