Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Bevezetés

10

Bevezetés.

testek különböző, azaz alkatrészeik között létezik. Értjük alatta azon erőt, mellyel különnemü testek uj testté egyesülni szeretnek, vagy mely által a már egyesült testek egyesülésükben megállapodnak. A mint nagyobb vagy kisebb vonzódással viseltetnek a különféle testek egyesűlésök után, vagy a mint nagyobb vagy kisebb erő kivántatik az összetett test szétbontására, úgy nagyobb vagy kisebbnek nevezzük a vegyrokonságot is. A vegyrokonsáe azonban különféle körülmények közt különféleképen nyilváníyfccmsrgtft. A szilárd testek között például igen csekély a vegyrokonság. De ha porrá töretnek is, még akkor sem mutatnak nagy hajlandóságot az egyesülésre. Hogy egyesülhessenek a különféle testek egymással, arra az kivántatik, hogy minél közelebbi érintkezésbe jöjjenek. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha legalább az. egyik az egyesülendő testek közöl folyó vagy légalakú. Innét a régieknek azon szabálya:

„Corpora non agunt, nisi fluida.“

Ha tehát két testet vegylanilag egymással egyesíteni akarnánk, szükséges, hogy legalább az egyiket folyó állapotba helyezzük. Ha például vasport és ként még oly soká keverünk is egymással, azok nem egyesűlendenek; de ha e keveréket meghevitjük addig, mig a kén megolvad: akkor izzás alatt egyesül a vas a kénnel, uj testet alkotván. A különféle testeknek egymásiránti rokonsága gyakran a hőfok által is föltételeztetik. Legtöbb esetben a magasabb hőfok előmozdítja a testek vegyülését, másokban ellenben akadályozza. A szén például vegyrokonságát az Oxygen iránt csak izzó hőben mutatja, de akkor erősebb is a szén e rokonsága sok más testekénél. Ellenben a szénsav könnyen egyesül a mészszel közönséges hőfok alatt. Mihelyt azonban hev^tT etetik a mész, szénsav iránt^-okonsága

13. Sokszoros arányiatok. (Multipein Proportionen.) Ha valamely test mással uj testté egyesül, az mindig úgy szokott történni, hogy egy paránya az egyik testnek vegyül a másik test szinte egy, vagy két, vagy három parányával. Vagy vegyül az egyik testnek 2 paránya, a másik test három, vagy öt, vagy hét parányával, vagy 3 parány öttel, vagy héttel s a t. s a t.

Miután e parányoknak bizonyos sulyok van, könnyen felfogható, miszerint az egyesülő testek mennyisége is ugyanazon arányban is fog állani egymáshoz, miként áll a parányok száma