Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Bevezetés
Bevezetés. 9 0,188 : 1000 = 0,284 : x = 1,511. A légnem lajsulyá lesz ennél fogva: 1,511. Magából következik, hogy miután a testek meleg által kiterjeszkednek, hidegben pedig összehúzódnak, területüket tehát változtatják, a fajsuly pontos meghatározásánál vagy mindig ugyanazon hőfokot kell megtartani, vagy visszahozni a test talált arány- súlyát bizonyos hőfokra. Ila ez szükséges más szilárd és folyó testeknél, annál szükségesebb leend légnemüeknél, melyek területüket a hőfok változtatásával sokkal nagyobb mértékben változtatják, mint a szilárd vagy folyó testek. De szükséges, hogy a légnemű testeknél még különös tekintettel legyünk a légnyomásra is, mivel ennek változtatásával változik a megmérendő test sűrűsége is. 10. A folyó testek fajsulyának sebes, habár nem is oly pontos tneghatározására használjuk gyakran a súly- vagy sür- mérőket (Araeometer), melyek a folyadékba mártva azonnal megmutatják a folyadék sűrűségét vagy fajsulyát. Vannak különös sürmérők a víznél könnyebb s nehezebb folyadékokra. Használnak ezen kívül különös sürmérőket borszeszre (szeszmérő, Alkoholometer) , a czukor-főzésre (Sacchárometer) s a t. A sürmérőknek fokokrai felosztása különböző szokott lenni. Változik t. i. azon célhoz képest, melyre luisználtatik. Némely sürmérőknél a fokok egyenesen a folyadék fajsulyát mutatják; másoknál a folyadéknak páofCenttartalmát; igy például a szeszmérőnél, hol a fokok vagy azt mutatják, hogy 100 sulyrészben hány sulyrész tiszta borszesz, és hány víz vagyon, vagy 100 térrészben hány térrésznyi van tiszta borszesz, és hány térrésznyi víz. Más sürmérőknél ismét más elvek szerint történik a felosztás. *> . 11. A testek összetartása. (Cohäsion.) Ez alatt értjük azon erőt, mellyel a testek hasonnemü részecskéi, parányai, Összetartatnak. Nagyságát azon erőből Ítéljük meg, mely ahoz kívántatik, hogy e részecskéket egymástól elválasszuk. Ez erő legnagyobb mértékbep működik a szilárd testeknél, kisebb mértékben a folyóknál, és jnég kisebben a légnemű testeknél, melyekben inkább az ellenkező, t. i. a taszító erő látszik túlnyomónak, minek következtében a légnemű testek részecskéi az őket összetartó nyomás megszűntével, egymástól inkább eltávozni igyekeznek. 12. A vegyrokonság. (Affennitat.) Ez az összetett l**
