Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)
Bevezetés
Bevezetés. 3 melyeknek egyesüléséből más test származott, alkatrészeknek neveztetnek. A kén tehát és a higany alkatrészei a cinnober- nek. Minden testnek alkatrészei lényegesen különböznek nemcsak egymástól, de azon testtől is, mely egyesülésökből származott. A kén tehát és a higany külömböznek nem csak egymástól, hanem a cinnobertól is, melynek alkatrészeit teszik. Vannak azonban oly testek, melyeket semmi más különnemü testekre el nem oszthatunk. E testek egyszerű testeknek vagy elemeknek neveztetnek. Olyan test például a kén és a higany. Eddig a--ké« és“íi higanyon kivül még G2 -má#" egyszerű testet vagy elemet ismerünk, melyek közöl némelyek nagy mennyiségben találtatnak a föld felületén, inig mások csak igen ritkán, tehát a föld alkotásában csekély részt is vettek. 3. A testek oszthatósága. Tapasztalásból tudja mindenki, miszerint a testek igen apró részekre oszthatók. Ha azonban e részecskéket, — akármily kicsinyeknek látassanak is, — nagyitó üvegen nézzük, azok nagyobb daraboknak fognak feltűnni, melyeknek további oszthatóságát lehetségesnek véljük. E szerint azt hinné kiki, hogy a testek oszthatósága határtalan. A természet- tudósok azonban több okoknál fogva azt hiszik, miszerint a testek mind igen apró, még a legjobb nagyitó üvegek állal sem különböztethető részecskékből állanak, melyek semmi meclianicai erő által apróbb részekre többé nem oszthatók. Ezen oszthatlan tes- tecskéket moleeuláknak, parányoknak nevezik. Az elemeknek vagy egyszerű testeknek moleculái szinte egyszerűek, mig az Összetetteké összetettek, s e szerint az elemek moleculái nemcsak meclianicai, de chemiai úton is oszthatlanok; mig az összetetteké csak meclianicai úton oszthatlanok, de nem chemiai úton is. 4. A testek halmazállapota. (Aggregations-Zustand der Körper.) A testeknek három különféle halmazállapotát ismerjük és különböztetjük meg, u. m. a szilárd, a folyó és a légalakú állapotot. Az elemeknek nagyobb része mind a három állapotot képes fölvenni. Hogy a szilárd és folyó testek légalakú állapotot vegyenek fel, arra csak az kívántatik, hogy elég magas hőfoknak tétessenek ki. Ezáltal a szilárd testek többnyire előbb felolvadnak, mire forrni kezdenek, és ez alatt gőzzé válnak. így van az például a kénnél. Ha ez a 111-dik fokig hevíttetik, megolvad, s ha hevítése egész 400 fokig folytatlalik, forrni kezd és 1*
