Regnault Victor - Nendtvich Károly: A vegytan elemei (Pest, 1854)

Bevezetés

Bevezetés.

sötétvörös gőzzé változik. Ugyanez történik a legtöbb érccel is. Ezek közül vannak többen, melyek olvasztásukra igen nagy hőfokot kivannak, mint például a Pia tin-/ a vas s t. e. Ha azonban e testek elegendő magas hőfoknak tétetnek ki, nem csak bogy megolvadnak, de forrani kezdenek és gőzzé változnak. Ez a legtöbb ércekkel úgy van.

Vannak még más testek, melyek közönséges hőfoknál folyók, de ha bizonyos fokig meghütelnek, szilárdakká válnak. Olyan például a víz, mely •—0 C. foknál megmerevül, azaz megfagy, ellenben -4-100° C. fokig hevítve, gőzzé változik. Szintúgy van ez a higanynyal is, mely 40 foknyi hideget igényel, hogy szdárd testté váljék, mig 350 C. fokig hevítve, forr és gőzzé válik.

A közönségesen légalakú testek ellenben folyókká válnak, ha nagyobb nyomást alkalmazunk rájok; ha például a chlort négyszer akkora nyomásnak tesszük ki, mint a közönséges légnyomás, akkor folyóvá válik. Ugyanaz történik a kénessavval (sclnvefelige Säure) is, melyet egyébiránt az által is csepfolyóvá tenni lehet, ha egész 12—15 C. fokig meghűljük. Vannak oly légnemű testek is, melyeket hűtés állal szilárdakká lehet tenni. Ilyen például a szénsav (Kohlensäure); ha ezt 30-szer nagyobb nyomásnak tesszük ki, mint a lég nyomása, akkor folyó testté válik. Ha azonban a folyó kénsavat a légen szabadon elpárologni hagyjuk, elpárolgása alatt akkora hideget idéz elő, hogy megfagy s hóalaku testié merevül meg.

Vannak azonban oly testek is, melyek akármily magas hőfoknak tétetnek ki, halmazállapotukat meg nem változtatják. Vannak másrészről oly légnemű testek, melyek a legnagyobb nyomásnak, vagy a legnagyobb hidegnek, melyet eddig előidézni képesek valánk, kitéve, folyokká ól nem változtathatók. Ide tartoznak az elemek közöl az- Oxygon-- (élcny), a Hydrogen (köneny) és a Nitrogén (légeny), s ezért e testeket állandó gőzneinüeknek nevezzük. Mind a mellett hisszük, miszerint azon testek is, melyeket eddig megolvasztani nem sikerült, olvaszthalók, sőt gőzzé is ál- változtalhatók leendnek, ha csak képesek leszünk elegendő magas hőfokot idézni elő, s hogy aa-üiygeáft.Hydrogen és Nitrogen szinte folyóvá tehetők, ha képesek leszünk elég nagy nyomást és hideget állítani elő.

Az összetett testek közt azonban számtalan van, mely maga-