Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)
44 A következő 1886. évben a kör a nemeslelkü Ivanchichot hálája jeléül tiszteletbeli tagjává választván, kartársunk igen szép köszönő levélben és újólag 100 fit küldésével válaszolt azon megjegyzéssel, hogy míg él, évenkint 100 frtot fog a körnek szűkölködő kollegák gyámolitása czéljából küldeni. 1886-ban a segély-egylet szintén mérsékelten gyarapodott, úgy hogy tőkéjét 23.500 frt névértékű állampapír tette ki és segélyezésre 1600 frtot oszthatott ki, de mindenesetre megdöbbentő körülmény, hogy már annyi tagdíj-hátralék szerepelt, hogy a kör pénztárnoka kénytelen volt Friwaldszky Sándor ügyvéd urat felkérni a tagdijak behajtására, a kinek eredményes és önzetlen fáradságáért az egylet köszönetét szavazott. A kör iparkodását számos közhasznú működéssel folytatta. Ilyen volt az Ötvös indítványára, általa Dubay és Vidor által szerkesztett emlékirat a fővároshoz a szegény betegek orvoslása ügyében. Ebben hivatalos adatok segélyével lelt feltüntetve, hogy a szegények orvoslása, különösen pedig ingyenes orvoslással való ellátása nagyon gyarló. Különösen az utóbbi eljárás oly nehézkes, hogy a szegény beteg nem is veheti igénybe szükség esetén az orvosság ingyenességét. A kerületi orvosok adminisztratív elfoglaltsága oly nagy és e mellett megélhetés végett praxist is űzni kénytelenittetvén, nem képesek ellátni a szegény betegeket. Összehasonlitásul felhozza az izr. hitközséget, melynek 3 szegényorvosa kezelt 3790 szegény beteget, kiknek ingyenes gyógyszerei a községnek 1884-ben 3836 frtba kerültek, mig a főváros 36.000 szegény betegei számára ennél kisebb összeget adott ki. ügy, hogy ott egy betegre 1 forint, itt egyre 9 kr jutott. A kör ajánlaná, hogy a fővárosban külön 13 orvos alkalmaztatnék, kik főkép a szegény betegek gyógyításával volnának elfoglalva és ezeknek gyógyszerrel való ellátása is megkönnyittetnék. Az emlékirat 600 nyomtatott példányban küldetett szét a főv. törvényhatóság valamennyi tagjainak és az újságoknak is, és egész terjedelmében lett is napilap által közölve. Az év végén a kör ismételten hasonszellemű föliratot intézett a tanácshoz, de a kívánt eredményt hasztalan várta. Sok év zajlott le, mig végre napjainkban a törvényhozás utján a kerületi orvosi intézmény oly reformban létesült, mely
