Nékám Lajos dr.: Dolgozatok a székes fővárosi Bacteriologiai Intézetből (Budapest, 1897)
III. Dr. Wall A. J. - Dr. Nékám Lajos: A veneriás fekély szövődményeinek aetiologiájáról
III. A VENERIÁS FEKÉLY SZÖVŐDMÉNYEINEK AETIOLOGIÁJÁRÓL. írták: Dr. A. J. Wall Fellow of the Royal College of Surgeons- és Dr. Nékám Lajos. A VI. tábla 1. és 2. sz. ábrájával. A veneriás fekély aetiologiájának ismerete a legutóbbi évek munkálkodásának gyümölcse. Száz év előtt egyszerűen besorozták a syphilis tünetei közé s nem különböztették meg azt ennek kezdeti affectiójától. Rendesen Hunter-nek tulajdonítja a világ azt az érdemet, hogy először választotta ki a genitáliák fekélyes folyamatai közül azokat, melyek egy megtörtént syphilis-infectiónak bizonyítékai s ennek bélyegét viselik magukon. Ez azonban tévedés, mert egy korábbi angol orvos, Andree volt az első, ki észrevette, hogy némelyik fekély sajátságos kemény alapon ül. Az ő nézetének a veleje a következő: «A sanker egy harapódzó fekély. Rendszerint parányi foltként kezdődik, mely hasonlít kis parázs szemecske által okozott égési sebhez s egy heti fennállás után ki szokott fekélyesedni. A fekély alapja meg van keményedve és e keménység éles határai jól megkülönböztetik a megbetegedett részeket az egészségesektől.» Kiemeli továbbá, «hogy a folyamat a nyákhártyákra is átterjedhet és külsejében nagy változásokat okozhat a beteg rossz eröbeni állapota, egyidejűleg fennálló más lob vagy helytelen kezelés. Az incubatio 30 órától 4 hétig tarthat.» Ez az egy megjegyzés elárulja, hogy Andree még összekeverte a lueticus, veneriás és pyogen fekélyeket, másrészt azonban határozottan kitűnik az induratio felismerése és az is, hogy"
