Nékám Lajos dr.: Dolgozatok a székes fővárosi Bacteriologiai Intézetből (Budapest, 1897)
I. Dr. Nékám Lajos: A bőr leukaemiás megbetegedései
28 DR. NÉKÁM LAJOS Az egész hám át van hatva szétesett sejtmaradékokkal és többé-kevésbbé megtartott leukocytákkal. A papillák mind lelapultak és többnyire tetemesen infiltráltak. Néha egy világos, oedemás réteg fekszik közvetlenül a hám alatt és csak 20—100 g. távolságban kezdődik az infil- •tratio. A cutis egész tömegében megvastagodott. Kollagénje és rugalmas rostjai a tumorokban sorvadtak, a nélkül, hogy nagyobb degeneratiókat mutatnának. A hajtüszök és faggyúmirigyek aránylag kevéssé voltak körülvéve, ellentétben Heuberger esetével. Ellenben a veríték- gomoly néha egészen szét van tolva s a metszeteken egymástól messze mutatkoznak a különben igen jól conserváló- dott csövek. Csak igen előrehaladott, pl. kendermagnyi tumorokban látni, hogy a csövek lumenéi megszükültek és a sejtek rosszul festödö, szemcsés tömeggé estek széjjel. Ügy látszik -hogy a körülvevő izomréteg védi őket ilyen jól a pusztulástól, mely sokkal később következik be, mint a collagen vagy ela- stikus szövetnél. Máskor tágult lument is lehet észlelni, ha ugyanis a csövet valamelyik distál pontján comprimálja az infiltratio. A zsírlebenyek, mint általában a laza kötőszövet, könnyen 'és kiterjedten infiltrálódnak s noha nem talál!am oly lym- phomákat benne, a minőket Hochsinger és Schiff leírnak, mégis -igen nagy mérvű diffus beszürödést lehetett konstatálni, mely egy ideig csak a stromára szorítkozott és megkímélve a zsírsejteket, rács alakban tüntette fel a szövetet, de később mindent ellep, áthat és egyenletes tömegeket képez. Csak pár szóval reflektálok e helyütt Neussernek egy theoriájára, melyet híres kis dolgozatában számos érdekes nézet között felvett. Azt mondja ott, hogy az eosinophil sejtek lymphodermia perni- • dósánál talán a bőrben képeztetnek és innen, nem pedig a ■ -csontvelőből, jutnak a vérbe. Nem tudom, hogy e nézet alapjául szolgáló esetek milyenek voltak. Fentebb kifejtettem abbeli felfogásomat, hogy a Kaposi-féle lymphodermia perniciosa, mint önálló kóralak elveszítette jogosultságát és hogy azt valószínűleg a mycosis fungoides syndromájába kell besorozni. Kiemelhetem azonban, -.hogy én se az V. sz., leukaemia cutis, se a IV. sz., erythro-
