Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
Kopits Jenő '"*£ .,; v \V: v‘ ^jieálja?^).: A'z ilyen ágyéki púp gyógyítása a rhachitises általános meg- györgy¥tása ''fhellett abból áll, hogy a gyermek felültetését megtiltjuk, állandó fekvést rendelünk kemény matracon, esetleg nagyobb gyermekeknél, skoliosisnál alkalmazni szokott rögzitő fűzőt (lásd 591. 1.) bordatunk. A lefolyt angolkór után visszamaradt ágyéki púp gyógyítására olyan activ és passiv gimnasztikái gyakorlatokat végeztetünk, melyek a gerincoszlop mobilizatióját és reclinatióját célozzák. A gerincoszlop az angolkóros gyermek állandóan egy karú hordozása, valamint helytelen fektetése következtében nagyon gyakran oldalirányú kitérést is képez (skoliosis rachitica) mely deformitás legtöbbször állandósul, sőt növekedik, ha a gyermek idejekorán megfelelő kezelésben nem részesül (lásd Skol. habitualis kezelését 591. 1.). Nagyon gyakori deformitás a mellkason a rhachitises tyúhnell (pectus carinatum), midőn a mellkas két oldala benyomott s ez által a szegycsont ékala- kúan előre kerül. A deformitás sokszor nem symmetriás. hanem csak egyik oldalon van jelen, ilyenkor a szegycsont egyik vagy másik széle élesen kiáll. A mellkas ez alaktalanságát az okozza, hogy a gyermek emelgetése alkalmával az anya a gyermeket a mellkas két oldalán megfogva, annak megpuhult bordáit kezeivel mehanikusan benyomja, minek következtében a mellkas sagittalis tengelye irányában megnyúlik. A deformitás későbbi korban csak nyomokban marad meg, a gyermekek rendesen kinövik. A tyúkmell gyógyítására olyan gimnasztikái gyakorlatokat végeztetünk, melyek a mellkast tágitják. Leggyakoribbak azonban az elgörbülések az alsó végtagokon, melyek a testsúly hordozói. Az elgörbülés helye legtöbbször a combcsonton vagy az alszárcsontokon van, gyakran azonban mindkettőn együtt. Az alsó végtagokon levő elgörbülések is részben direct nyomással okoztatnak, igv pl. ha az angolkóros gyermek a combjaival a dajkája karján ül, a puha csont — Dollinger tanár észlelése szerint . domborúságával mellfelé hajol s ugyancsak a dajka karjának a nyomása a combcsont alsó harmadát domborúságával befelé nyomva gacsos térdet okoz a gyermeken, még mielőtt az lábra állt. Az ilyen gacsos térd (Genu valgum rachiticum infantile) azonban legtöbbször fennjáró gyermeknél a testsúly nyomása által okoztatik. A deformitás tüneteiben megegyezik a serdülő korban létre jött gacsos térd tüneteivel (lásd 592. 1.) Ha az elgörbülés kis fokban már jelen van, első sorban meg kell gátolni annak tovább fejlődését, a mit azáltal érünk el, ha megakadályozzuk, hogy a gyermek állandóan összetett térdekkel és szétterpesztett alszárakkal álljon és járjon. E végből a gyermek csípőjébe a talp belső szélére ék alakú betétet tétetünk (lásd lúdtalp 593. 1.), mely a gyermek lábát állandóan supinált állásba kényszeríti és ez által megakadályozza összetett térdekkel való járását. E betét egyúttal jó védelem a gacsos térdek mellett létrejönni szokott másodlagos lúdtalp kifejlődése ellen is. Ha a deformitás 1 egyedül csipőbetét alkalmazásával nem akadályozható meg, úgy egy kétoldali sülből álló támasztó készüléket kell készíttetnünk, mely térdben szabad mozgást enged meg, fent a comb felső harmadáig ér. alul pedig a cipőre alkalmazott delta kengyel segélyével a bokában szabadon izül: a térd belső oldalához egy bőrpelotta simul, melyet a külső sínhez gombolva, segélyével a térdet megtámasztjuk és annak befelé dőlését megakadályozzuk. Mind ezen eljárások mellett massálás és gimnasztikával gondoskodunk az alsó végtagok izomzatának az erősítéséről. 588 !,
