Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)

dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei

A csontok és Ízületek sérülései és betegségei. 587 úgy tesszük fel, hogy az a láb ujjait szabadon hagyja s egész a térdig érjen; a bokák felett és fent a sipcsont belső bütykéhez, a külső olda­lon a szárkapocs fejéhez pontosan odasimitjuk, miközben kezünkkel a térdaljban benyúlunk a kötésbe és azt a lágy részektől elhúzzuk, hogy a vér és nyirokedényeket a nyomástól megóvjuk. A kötés alkalmazása köz­ben a talpra erősítésül egy 10 — 12 rétegből álló gipszlapot teszünk és a láb bekötésénél ügyelünk, hogy a vatta talpat össze ne nyomjuk. A kötés a törés helyét azáltal tehermentesíti, hogy a sérült a sipcsont bütykével és a szárkapocs fejecsével a kötésre támaszkodik, mely igv a testsúlyt hordja, másrészt a talp alá tett vattaréteg a lábat a levegőben tartja. A kötés a térdizületet szabadon hagyja. Ha nagyobb rövidülés van, akkor a kötésnek először az alsó részét készitjük el a törés helyéig s miután ennélfogva distraháltnk a törési végeket, alkalmazzuk a kötés felső részét. A sérültek a kötés feltétele után rendesen járnak. Vagyonosabb sérültek számára Dollinger-féle járó csizmát készítet­tünk, mely egy fűzős cipőből, a sipcsont felső végéig érő bőrtokból és egy pár acél-sinből áll, melyek az alszár alsó harmadában alkalmazott szerkezetek segélyével meghosszabbíthatók, miáltal distractio fejthető ki. A sin felső része egv acél pelottává szélesedik ki, mely a sipcsont belső bütykéhez és a szárkapocs fejecséhez pontosan odasimul, ugyanilyen acélpelotta fogja meg oldalt a bokákat is. A sínek a cipőre alkalmazott delta-rkengyellel oldalt nyíló charnier Ízülettel vannak ellátva, a bőrtok elül és hátul fűzhető. A gépnek pontos gipszlenyomat szerint kell készül­nie. A tehermentesítés ugyanezen elven alapul itt is, mint a járó kötés­nél. A járó csizma előnye, hogy a beteg vele a szobát is elhagyhatja és naponta eltávolitva, a végtagot massálhatjuk. A törés gyógyulása 5 hetet vesz igénybe. A lábtö és lábközépcsontok töréseinél is a járó kötést alkalmaz­zuk, sokszor azonban egy egyszerű rögzítő gipszkötéssel is beérjük. Az Űj j percek törésénél a törési végeket a talpi részen alkalmazott kis sínek segélyével rögzitjiik. A csontok meglágyulásával járó megbetegedések. Elferdülések. A rhachitis a gyermekkornak a csontrendszer megpuhulásával járó általános megbetegedése. A megpuhult csontokon az elgörbüléseket a külső erők, a gyerme­ket hordozó anya keze, a test súlya és más külső behatások okozzák. A csontváz összes csontjai elgörbülhetnek e szerint, de azok leginkább, melyek legjobban kivannak téve külső erők behatásának. A rhachitises gyermek felültetése alkalmával a gerincoszlop az első, második életévben az ágyéki részben hátrafelé hajlik azaz kypbosist képez (angolkóros ágyéki púp), mely az által különbözik a csigolya gyulla­dás által okozott púptól, hogy nem oly hegyes, inkább ivszerü dombo­rulatot képez, nem egy, hanem több csigolya által képeztetik, nem fáj­dalmas, ha hanyatt fektetjük a gyermeket a púp eltűnik, sőt, ha hasra fektetve a gyermek alsó végtagjait felemeljük, a gerincoszlop reclinatióba

Next

/
Thumbnails
Contents