Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
584 Kopits Jenő gyógyítására is gipszsinkötést szerkesztett, mely két sínből áll. Az egyik sin szélesebb részével a mellkashoz simul, a hónaljban megtámaszkodik s innen keskenyebb részével a felkar belső oldalával a 90’-ra behajlitott alkarra folytatódik, miközben a könyök hajlásban ismét megtámaszkodik. A nyújtás és ellennyujtás tehát a hónaljban és a behajlitott alkaron van s e helyeken megfogva tartjuk distrahálva a törési végeket, mig a sin megkeményedik. A másik sin a felkar külső oldalán fut, annak a hosszának felel meg, s a szögletképződés megakadályozására szolgál. A kart az alsó sínben hagyva naponta megmasszáljuk. Az alkarcsontok törésének tünetei a szerint változnak, hogy mind a két vagy csak egyik csont van-e eltörve és a törés helye szerint alakul a törési végek dislocatiója is. A törés helyes gyógyulására rendkivül fontos a törési végek kellő egymásba illesztése; a rögzítésnek az alkar oly állásában kell történnie, hogy az alkarcsontok egymással párhuzamosan álljanak, mert különben könnyen összenövés jöhet létre a törési végeken a két alkarcsont között, a mi azután erős functionalis zavarokat okoz. Ha mindkét csont eltörött, az alkart supinatióba állítva a feszitő oldalra alkalmazott gipszsinnel rögzítjük, mely a felkar középső harmadáig ér fel és a kézre az ujjak basális ízületéig terjed. A singkampó letörésénél a teljesen kinyújtott kart a hajlító oldalon alkalmazott sin segélyével rögzítjük és a törési végeket ragtapasz-csikókkal vagy pólyázással közelitjük egymáshoz. Sokszor csontvarrat alkalmazása válik szükségessé. Leggyakoribb az orsócsont kéztő izületi végének vagy karcnyujtvAnyának a törése; ez esetben a kezet a singcsont felé erősen abducáljuk úgy, hogy a hüvelykujj jusson az alkar tengelyének a meghosszabbításába (pisztolytartás), s ez állásában az alkar pronatiója mellett a könyöktől az ujjak tövéig ér. A törés gyógyulása 3—4 hetet vesz igénybe, fontos, különösen öreg embereknél, hogy azonnal hozzálássunk az alkar és a kéz masszálásálioz, a kéztőizület és ujjak mozgatásához. A kézcsontok és ujjak törésénél a törési végeket a hajlító oldalon alkalmazott gipszsinnel rögzítjük 10—12 napra. Az ujjcsontok törése után a kéz functiójának a helyreállítására fontos az utókezelés, a mi meleg kézfürdők alkalmazásából, massage valamint az ujj Ízületek passzív és activ mozgatásából áll. A medencecsontok törése nyilvánulhat repedések alakjában vagy pedig a medenceővből egy darab teljesen kitörik. A két csipőtarajt kezeink között összenyomva nagy fájdalom lép fel a törés helyén, máskor közvetlen tapintással csontrecsegés észlelhető. A gyógykezelés a sérültnek fekvő helyzetben célszerű elhelyezéséből áll; gondoskodnunk kell, hogy decubitus ne képződjék. Sokszor a medenceürben elhelyezet zsigerek (hólyag, végbél) sérülése ad műtéti beavatkozásra okot. A combcsont törés tünetei nem különböznek semmiben sem az általános részben mondott törési tünetektől (lásd 578. 1.) felnőtteknél a törés egyik fontos jele mindig a végtag rövidülése. A törés érheti a comb nyakát, testét és a bütykeit. A combnyak törésénél más a kilátás a gyógyulásra idős egyéneknél, mint fiataloknál. Idős egyéneknél a törési végek egyesülése nem következik be, s azért fontos, hogy a minél előbb megkezdett meleg fürdők,
