Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
A csontok és izületék sérülései és betegségei. 583 fájdalmat okoz. A gyógyulás 3 hét múlva következik he. Legcélszerűbb a sérültet alátámasztott vállakkal hányát fekvő helyzetben nyugalomban tartani. A kulcscsont törésénél a sérült oldali váll lejebb, előre és beljebb áll, a kulcscsonton szögletbe törés és recsegés érezhető, hossza — a szegy csonti végétől az acromionig mérve — az ellenkező oldalinál rövidebb. Ha a törési végek eltérése nem nagy, a gyógyulás egy háromszögű kendővel a kar nyugalomba helyezése mellett bekövetkezik; legtöbbször azonban ez nem elégséges. Nagyon elterjedt használatú és legkönnyebben alkalmazható a Sayre-féle ragtapasz kötés, melyet 3 drb. 4—5 cm. széles ragtapasz-csikkal készítünk. Az első csikkal a sérült oldali váll előre- állását korrigáljuk, a miért is a felkaron körül vezetve a hátra és mellre tapasztjuk az ép oldali bimbóvonalig, vele a felkart kifelé rotáljuk és hátra húzzuk. A második esik emeli a lesülyedt vállat azáltal, hogy az ép oldali vállról a sérült oldali 80’ szögletben behajlitott könyök körül fut kiindulási helyére vissza. A harmadik esik a behajlitott alkart tartja s a törés helye felett kiindulva a kéztőt veszi körül. E kötésen kívül még használatban vannak a Desault. Velpeau és Länderer-féle kötések. A törés gyógyulása 4 hét múlva következik be, sokszor szögleteltéréssel a nélkül, hogy ez a kar functióját akadályozná; a harmadik hét végén a kötést leveszszük, a kart masszálni és mozgatni kezdjük. A lapockacsont törésénél a törési végek rendesen nem térnek el feltűnően egymástól. A törés érheti a lapocka testét vagy nyúlványait. A lapocka nyakának a törése összetéveszthető volna a felkarcsont ficamo- dásával; a kar itt is lesülyedt, kis abductióban áll, az acromión erősen kiemelkedik, a kóros állás azonban eltűnik, a mint a felkart feltoljuk és a mellkashoz szorítjuk. A gyógyítás a kulcscsonttörésnél leirt rögzítő kötések alkalmazásával történik. A felkarcsont törésének a tünetei változók, annak helye szerint; a legszembetűnőbbek az elváltozások a felkarcsont testének a törésénél, mig kisebb eltérések láthatók ha a fejecs, a gumók vagy a felkarcsont könyökizületi végén a bütykök törnek le. A csont középső és alsó harmadának a törésénél, mint súlyos complicatio az ütér és karideg egyidejű elszakadása észlelhető. A fejecs-gumók s a bütykök töréseinél a rögzítés kielégítő módon háromszögletű kendővel történik s csakhamar hozzálátunk a kar masszázsához. Ä felkarcsont testének a törésénél, hol a törési végek dislocatiója érezhető, a rögzítést a Dellinger-féle spiralis gipszsinnel végezzük. A sin lefutása a következő : kezdődik a sérült oldali vállon hátul a lapockánál, innen mellfelé vonul a hónalj előtt a felkar belső oldalára s a felkart megkerülve a külső bütyök felett annak külső oldalán vonul el, a 90°-ra behajlitott könyökizületen át, a supinatió és pronatió között álló alkarra a kéztőig. A sinkötés feltétele alatt egy segéd a behajlitott alkarnál fogva ellennyújtást fejt ki és a felkart abductióban tartja. A segédek a sin teljes megkeményedéséig helyben maradnak. A sin kemény és rugalmas, úgy, hogy a harmadik hétben már naponta eltávolíthatjuk s a kart meg- masszáljuk A törés gyógyulása 3 hetet vesz igénybe. Ha az ütér és idegek elszakadnak, úgy az ütérnek lekötése és idegvarrat válik szükségessé. Szülés közben, midőn a karokat művileg kell kifejteni, megesik, hogy eltörik az újszülött felkarcsontja. Dollinger az újszülöttek felkartörésének a
