Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
582 Ivopits Jenő sodronykötés célhoz nem vezet, legjobb csontvarratot alkalmazni. Nagy gondot kell fordítani a száj tisztántartására. A törés gyógyulása 30—40 napot vesz igénybe. A gerincoszlop törései. A csigolyatörés legtöbbször közvetlenül a beható erős trauma után észlelhető kyphosisból kórismézhető. Néha a kyphosis hiányzik s ilyenkor egy-egy törésnyulvánv besülyedése vagy a gerincoszlop oldalirányba való megtöretése vezet a helyes diagnosisra; vannak esetek azonban, a hol ez is hiányzik, csak a nagy fájdalom és a fájdalmas helyen levő erős duzzanat alapján állapíthatjuk meg a csigolya törését. Legtöbbször a csigolyatesten vonul át a törés, ritkán törik a csigolya valamely nyúlványa. Ritkán hiányzó tünete a gerincoszlop törésnek a végtagoknak mozgási és érzési bénulása, valamint a hólyag és végbél zavarai, mint a gerincagynyomás vagy sérülés következménye. A sérült állapotának súlyosságát a gerincagy sérülésének a foka határozza meg. A törés gyógyítása a gerincoszlop teljes nyugalomba helyezéséből áll. Vánkosokkal igyekszünk az egyenletes kemény matrácon hanyatt fekvő beteget minden irányban megvédeni a megmozdulástól; némely esetekben distractiora lesz szükség. — A nyaki csigolyák' törésénél Grlisson-féle függesztő készülékét alkalmazunk a fejre, az ágy fejrészét pedig magasabbra emeljük. A gerincoszlop devitatióját erőszakos módon redressálni sohasem szabad. A köztakaró azon részét, a melyen a sérült fekszik, igyekszünk tisztán tartani, hogy felfekvéstől megóvjuk. A bénult hólyagu beteget rendes időközökben megcsapoljuk, valamint gondoskodunk beöntésekkel a végbél rendszeres kiürítéséről. A bénult végtag izomzatát a gyors sorvadástól naponkinti masszálással védjük meg, az ízületeit pedig passive megmozgatjuk. Ha a sérült állapota annyira javult, hogy az ágyat elhagyja, a törzsre gipszkötést alkalmazunk vagy levehető rögzítő fűzőt. E célra nagyon megfelelő a Dollinger-féle spondylitisnél használt rögzítő és tehermentesítő fűző. Nagyon sok esetben a sérült a következményes betegségekben (tüdőgyulladás, felfekvés, fertőzés a hólyag részéről) elpusztul; az esetek nagy részében pedig a csigolyatörés meggyógyulása után is örökre béna marad. A bordatörés a törés helye felett levő duzzanatból, fájdalmasságból s közvetlenül az újjakkal tapintható crepitatióból állapítható meg; nagyon gyakran járul még a tünetekhez vérköpés s a törés helye felett levő kisebb vagy nagyobb kiterjedésű légdaganat (emphysema cutaneum) mint biztos jele a törési végek által okozott tüdősérülésnek. A törés, miután a törési végek egymástól nem távoznak el, a mellkasnak flanel-pólyával bepólyázásán és az ágy nyugalmon kivül nem igényel más beavatkozást. Ha vérköpés van jelen, a sérültnek rendkivül nagy nyugalmat ajánlunk, a beszédet megtiltjuk. A mellűrbe ömlő nagyfokú vér néha légzési nehézségeket okoz s punctió útján kell onnan eltávolitani. A csont végleges összegyógyulása ugyan 3 hét múlva következik be, de a sérültnek a törés annyira nem okoz fájdalmat, hogy legtöbbször 8—10 nap múlva szokott foglalkozását is.mét megkezdheti. A szegycsont törésénél a törési végek rendesen egymásra csúsznak, a sérült előrehajolva áll, teljesen kiegyenesedni nem tud, mert az
