Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
A csontok és ízületek sérülései és betegségei. 581 Az agynyomást rendesen koponyaürbeli vérzés okozza s a vérömleny lassú kifejlődésének megfelelően fejlődnek ki a gócokra ható nyomás tünetei is. Közvetlenül a trauma után bekövetkezett góctünetek az agy roncsolására engednek következtetni. A koponyatörés gyógyításánál ha az zárt, várakozó álláspontot foglalunk el, a sérültnek absolut nyugalmat biztosítunk, a fejre hideg borogatást vagy jégtömlőt alkalmazunk, hashajtókkal bő székletétet idézünk elő, s ha a beteg eszméletlen, gondoskodunk a vizelet rendszeres kiürítéséről. A nagyon elesett betegnek izgatókat nyújtunk. Műtétéire (trepa- natió) a koponyaboltozat behorpadása esetén lehet szükség vagy akkor is ha az agynyomásból az art. meningea media sérüléséből származó vérzésre következtethetünk. Nyílt törésnél a seb megvizsgálásához, környékének leberetválása és alapos desinficiálása után fogunk hozzá; a csont repedésbe sokszor becsipett idegen testeket, haj, kendő stb., valamint a benyomult csontszilánkot eltávolítjuk és a nyomást okozó csontszélt kiemeljük. A roncsolt agyrészt, a zúzott sebeknek megfelelően a legnagyobb gonddal kezeljük. A koponyaalap törésére a szempillákon, kötőhártyán, szemen, az orr és garat nyálkahártyáján valamint a csecsnyujtvány és tarkó bőre alatti vérömleny mutat, melyhez gyakran vérzések és liquor cerebrospinalis ömlése a fülből és orrból, valamint az agyidegek bénulásai járulnak. A. prognosist rendesen a nagyfokú agyroncsolás teszi roszszá és az, hogy a repedésen át a koponyaür a külvilágba nyíló physiologiai üregekkel jut összeköttetésbe. Az életveszélyes agysérüléssel komplikált eseteknél a halál rendesen rövid idővel a sérülés után szokott bekövetkezni. A koponyaalap törésének a gyógyítása a koponyaboltozat töréseinek a gyógyításával megegyező; activ beavatkozásra csak ritkán nyilik alkalom. A koponyatartalom fertőzésének az elkerülése végett a töréssel communicáló üregek tisztán tartásáról kell gondoskodnunk 3°/0-os bór- oldattal való gyakori öblögetéssel. A koponya zárt töréseinek a gyógyulása 3—4 hét alatt szokott bekövetkezni. Az arccsontok törését rendesen magasabbfoku közvetlen erőművi behatás okozza. Sokszor nyílt a törés és darabos. A tört végeket igyekezzünk rendes helyzetűkbe hozni; az orrcsontok törésénél az orrba vezetett jodoformmull tamponnal, a felső állkapocs törésénél a szomszédos fogak ezüst sodronynyal való összeköttetése által, vagy kaucsukból készített prothesis segélyével, esetleg megfelelő csontvarrattal. Gondoskodjunk az orr- és szájüreg gondozásáról és állandó tisztán tartásáról. A táplálék a felső állkapocs törésénél hig és pépes anyagokból álljon. Az alsó állkapocs törése majdnem mindig nyílt, a foginy és pofa nyálkahártyájának sérülése folytán: a törés helye legtöbbször az állkapocs testén van, ritkán a nyakán vagy hollóorr nyúlványán. Az állkapocs mozgásánál a proximalis törési véget a rajta tapadó izmok felhúzzák, a distális állcsúcs felé eső törési vég lesülyed. A törési végek direct megfogásával sikerül azok összeillesztése is, de nehezebb azoknak összeillesztett helyzetben való megtartása. Az állra alkalmazott parittya kötés csak ritkán felel meg feladatának, legcélszerűbb lenyomat után készített fém- sinekkel vagy a töréssel szomszédos fogakra alkalmazott ezüstsodrony- kötéssel egyesíteni a törési végeket. Ott, a hol fogak nincsenek, vagy a
