Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
580 Kopits Jenő A törési végek rögzítése történhetik acél-sinekkel ellátott kemény bőrtok (gép) segélyével is; néha pedig a törési végeket egymással érintkezésben tartani csak csontvarrat segélyével tudjuk (alsó állkapocs, patella, olecranon törés.) Igyekeznünk kell a törést úgy ellátni, hogy a sérült fenn járhasson. Alsó végtagok törésénél e célból járó kötést (lásd 585., 586. 1.) alkalmazunk, midőn a törés helyét a nyugalomba helyezés mellett tehermentesítjük is azáltal, hogy magasabb, a töréshelye fölé eső alkalmas helyet (sipcsont bütykei, ülőgümő) alátámasztva, a kötésre bízzuk a testsúly viselését. Ha járó kötés — a támaszkodási pontokon levő erős zúzódások, sérülések, a végtag erős duzzanata, a nyílt töréssel járó nagyobb kiterjedésű fertőzött seb miatt — nem alkalmazható, a sérültet fekve gyógyítjuk nyújtó kötésekkel. A nyújtó kötések közt a Volkmann-féle distractiós kötés a legelterjedtebb, melynél súlynyújtással iparkodunk megszüntetni a törési végek deviatióját. (Leírását lásd 585. 1.) Azon esetekben, midőn a zárt törés mellett a lágyrészek nyílt sérülése van jelen, az antiseptikus sebkezelés szabályai szerint járunk el s ha a seb kiterjedése megengedi s fertőzés veszélye nem forog fenn, circularis kötést alkalmazunk és a sebet a kötésbe vágott ablakon át kezeljük. Hasonlókép látjuk el a sebet nyűt törésnél is, midőn azt bőven kiöblítjük sublimát oldattal, a vérzést elállitjuk, a roncsolt lágyrész cafatokat és a levált, csontbárty áj októl megfosztott csontdarabokat, esetleg lövegeket, idegen testeket a sebből eltávolitjuk; a desinficiálás után pedig a sebet drainezzük azon hely felé, a merre a várható váladék előreláthatólag sülyedni fog. A végtagot egyenlőre sínre helyezzük s végleges kötést csak akkor alkalmazunk, ha a fertőzés veszélye már nem forog fenn. Nyilt törés miatt a végtag eltávolításának a szükségességét sohasem a csont törése, hanem a lágyrészek nagy fokú roncsolása, nagy idegtörzsek és edények megszakítása teszi szükségessé. A törés meggyógyulása után a rögzítő kötést vagy gépet eltávolítjuk, massage és meleg fürdők alkalmazásával igyekszünk a végtag régi functióját helyreállítani. A csontvégek egyesülése lehet csontos, porcos vagy szálagos. A késlekedő csontos egyesülést siettethetjük oly eljárásokkal, melyek a törési végeken izgalmat okoznak, mint massage, a törés helyének megterhelése, vivőeres vérbőség előidézése a törés helyén. Ha az egyesülés nem következik be és az álízület (pseudarthrosis) maradandóvá válik, úgy véres beavatkozással a törési végeket felfrissítjük, egymással ezüstsodrony, vagy elefántcsont szögekkel egyesitjük. Ha a kötés nem volt helyesen alkalmazva, a törés ferdén vagy erős rövidüléssel gyógyul, midőn műtétel által kell a hibásan egyesült csontvégeket egymástól szétválasztani, felfrissíteni és egymással ismét pontos érintkezésbe hozni. Koponya törések. A koponyaboltozat törése legtöbbször a csontra direct ható trauma által okoztatik; alakja lehet egyenes vagy csillagalaku repedés, szálkás törés, behorpadás vagy kilyukadás. A töréshez járulhat complicatio a csontot fedő lágyrészek s a csontüregben elhelyezett agy és hártyáinak a részéről; ez utóbbi épugy csatlakozliatik zárt, mint nyilt töréshez. Az agyat ért trauma okozhat agyrázkódást, agynyomást vagy agyroncsolást. Az agyrázkódásnál a sérült eszméletlen, esetleg hány, a verő érlökések száma csökkent, e mellett fonalszerű, könnyen elnyomható.
