Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Sebészet 575 csökkenése mellett, a vörös vérsejt és haemoglobin tartalma a vérnek alá- száll, a leukocyták száma valamint a szervezet mucin tartalma pedig feltűnően emelkedik. E mellett még különösen a végtag izmainak tonicus görcsös összehúzódásai is felléphetnek, hasonlóan mint a tetanusnál. Ezen következményes kórkép ellen csakis a pajzsmirigy etetéssel vagyunk képesek még némi eredménynyel küzdeni. A strumectomia különféle eljárások szerint hajtható végre, leírásuk nagyobb mütéttanokban találhatók. A thorax sebészeti betegségei. A külső lágy képletek sérülései a sebkezelés általános szabályai szerint látandók el. A csontváz betegségeit 1. a csontbajok között. A mellkasba hatoló, penetráló sérülések (szúrás, metszés, lövés, borda törés stb.) a mellüri szervek sérülésétől és attól függő valljon a mellkas sebe tátong, vagy azonnal záródott-e ? mert tátongó sebnél a be- áromló levegő, pneumothoraxot és a beömlő vér haemothoraxot idéz elő, melynek eredménye a tüdő összenyomása, működésének megakasztása, Ezen kivül a tátongó sérüléseknél a mellüregnek az inficiálása megköny- nyített s rendes következménye a genyes mellhártya lob, eredménye pedig a Pyothorax az Empyema, vagy a Pyo-pneumothorax. Betörött idegen testek is eredményezhetik ezen lobos folyamatokat. A penetráló és communicáló sérülés tünete a légmellen kivül a légvétel alkalmával be és kisurranó levegő és többnyire fennálló bőr alatti emphysema. A röviden vázolt szövődmények kikerülése végett elzáródott sebeknél tartózkodjunk a sebek felesleges kutaszolásától, kellő desinfectio után pedig egyesítsük a sebeket. Még communicáló sebeknél is célszerűbb a seb antisepsises ellátása és egyesítése s az esetlegesen fellépő szövődmények utólagos kezelése. A mellüreg kiöblítése és drainezése csakis komplikált nagy sérüléseknél indikált. A tüdők sérülése, ha csak nem járt nagyobb roncsolással vagy nem lett fertőzve, igen sok esetben zavartalanul gyógjml. Felületes sérüléseknél a vérzés is a tüdő szövet rugalmasságánál fogva jelentéktelen, nagyobb sérülésekkel járó vérzéseknél pedig többnyire tehetetlenek vagyunk s legtanácsosabb csak az absolut nyugalom biztosítása mellett a jégtömlő alkalmazása, belsőleg pedig Ergotin, Ext. hydrast. canad. fluid., stb. adagolása. A tüdő sérülésének tünetei olykor egész jelentéktelenek; biztos tünete a vérköpés (haemopto'é) köhögési inger s a légzés akadályozott volta. Tüdő előesés ritkán fordul elő, 3 '/„ bóroldattal való leöblítés után repositio és a bőrseb ellátássá. Különösebb complicatiot nem igen okoz. Szövődményekkel (empyema, gangraena, abcessus stb.) járó sérülések lezajlása után, a tüdőzsugorodás, összenövés stb. miatt igen súlyos működési zavarok maradhatnak vissza. Szivbm ok és szívsérüléseknél, a kezelés addig a mig a szivburok vérötnlés haematopericardiám a szívre nyomást nem gyakorol csak si/mpto- más legyen (nyugalom, jégtömlő, szívműködés fokozása). Nagyobb vér
