Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Kuzmik Pál zéseknél azonban bordacsonkolás útján (5-ik borda) szabaddá kell tennünk a sérült helyet, a seb pedig varratokkal egyesítendő. A mellüregben felhalmozódott folyékony lobtermények (serosus vagy genyes) Tér ömlenyek, melyek a tüdő összenyomása vagy a szív eltolása által az életet veszélyeztetik művi, sebészeti úton ürítendők ki. (Tüneteit lásd a II. k. 114. 1.) Műtét előtt ne mulasszuk el a próba szúrcsapolást, melyet asepsises Pravatz-féle vagy nagyobb fecskendővel végezzünk. Serosus vagy serosoíibrinosus izzadmánvnál, valamint vérömlenynél a mellkas szúrcsapolása (punctio thoracis, thoracocentesis) van javalva. melyet el nem tokolt izzadmánynál, az art. intercostalis oszlásán túl, tehát a mellső hónalj vonalban kell végrehajtanunk és pedig vagy az 5—6 vagy a 6—7 bordaközben, nehogy műszerünk a felnyomúló rekeszt megsértse vagy súrolása által köhögési ingert váltson ki. A műtétet vagy egy gummi csövei felszerelt, oldal csővel ellátott s a főcsövön csappal elzárható troi- car-ral vagy még célszerűbben a Dieulafoy-féle. aspiratorral hajtsuk végre, nehogy a mellüregbe levegő hatolhasson. A félülő helyzetben lévő beteg mellkasfelét alaposan fertőtlenítve, helybelileg a kijelölt helyen érzéstelenítjük. A műszert hirtelen tolással szúrjuk a mellkasba nehogy a pleura costalist leválasszuk. A folyadékot, az érverés ellenőrzése mellett lassan eresztjük ki, nehogy a nyomás hirtelen csökkenése folytán vérzés állhasson be. Az érlökés legkisebb rendetlenségénél nyújtsunk a betegnek alcoholicakat szüneteljünk a folyadék kibocsátásával; hasonlóan járjunk el megnehezített légzésnél is. A folyadék kiürülésének megakadásánál a canült más irányba helyezzük vagy a canül átjárhatóságát kutatóval vizsgáljuk, illetve dugaszától szabadítsuk meg. Egyszeri csapolásra 1000—1200 cm'-nál többet ne eresszünk ki, a műtétet szükség esetén pár nap múlva ismételhetjük. A troicar hüvelyének kihúzása után zárjuk el ujjunkkal a nyílást azonnal s lássuk el szabályos kötéssel. Empyema-nál hasonlóan végezhetünk punctiot, egybekötjük azonban állandó drainage-7s&\, az által, hogy a szórási nyíláson a thoraxba vezetett hosszabb gummi csövet, egy a földre állított s sublimattal telt edénybe helyezzük. Célszerűbb ennél azonban a thoracotomia, a mellkasnak a borda közben metszés általi tágabb megnyitása és drainezése vagy a borda- csonkolással egybekötött thoracotomia, melynél az előbbi módon készített nyílásnak a bordák általi elzárása ki van zárva. A borda csonkolásra vagy a mellső hónalj vonalat válasszuk az 5— 6-ik borda magasságban, a bordából 4—5 cm. metszve kiT vagy pedig a lapocka vonalban végezzük a műtétet, a 8., 9., 10. borda magasságában. Ez utóbbi hely célszerűbb a váladék szabad lefolyása szempontjából. A nyílásba rövid de vastag csövet helyezzünk. A mellüreg kiöblítése csak nagy fibrin alvadékok, vagy összeállott genv- tömegek jelenléténél van indicálva. Empyemák thoracotomia után a legtöbb esetben a tüdő lassú tágulása és a pleura pulmonalisnak, a pleura costalissal való összenövése által hosszabb vagy rövidebb idő múlva meggvógyúlnak. s a mellüreg elzáródik. Azon esetekben azonban, melyeknél az összehúzódott tüdő többé nem tágúl, az üreg kitelődni nem képes, a sipoly nyílás sem záródik s kiterjedt /horacoplásticának végzésére kell határoznunk magunkat a Schede vagy a Delorme-féle eljárás szerint. Thoracoplastica-k tuberkulotikus folyamatoknál azonban nem igen ajánlhatók, mert a műtét csak a legritkább esetekben vezet eredményhez. 576
