Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
562 Kuzmik Pál lehetnek s mégis ha a betegnek laporatomia utján nem nyújtunk gyors segélyt diffus peritonitis által már 24 óra alatt halálos kimenetelűek. Vérhányás, véres vizelet és véres defaecatio a gyomor, hólyag, vesék, belek sérülésének praegnans tünete. A has fájdalmassága, mely a sérült helynek megfelelően intensivebb, a meteorismus, a hányás, mely a hasizmok működése nélkül áll fenn s a nagy mennyiségű hányadék sugárban való kiömlése, a gyors, de filiformis pulsus, nyugtalanság, rész vétlenség, a felületes gyors légzés, a beteg beesett arca, szürkés sárgás színe (facies hip- pocratica) mindmegannyi jele a sepsises hashártya lobnak. A kór jóslat nem sok reményre jogosító, s kedvező kimenetelt, csakis a gyors beavatkozás által érhetünk el. Laparotomia utján fel kell keresnünk a sérült helyet s ezt a műtéttan szabályai szerint nagy gonddal ellátni s a hasüreget desinficiálni legyen legfőbb törekvésünk. Ahasűri zsigerek sérülésének második csoportját képezik azok, melyek a hasfalak egyidejű sérülésével járnak. A penetráló hasfali sebeknél nem kell okvetlenül belső sérüléseket találnunk, mindazonáltal minden esetben művi beavatkozás — laparotomia - utján megkell győződnünk a belső szervek állapotáról is, nehogy a belső sérülés következményeinek különbeni kifejlődése után, beavatkozásunkkal elkésünk. A hasfalon áthatoló sérülések többnyire szúrás vagy lövés eredményei, melyek közül az utóbbiak sokkal veszedelmesebbek, mert rendszerint több szerv többszörös sérülését idézik elő. A belső szervek percután sérülései a subcután sérülésekhez hasonló tünetekkel járnak, csakhogy ezeknél gyakoribb a momentán halál a nagy edények sérülése folytán bekövetkező elvérzés miatt. Szúrt, szúrva metszett hasfali sebeknél többnyire cseplesz és bélelőeséseket látunk. A penetráló, belső sérüléssel járó sebek prognosisa minden esetben kétséges. A kórismét kutaszolás vagy a seb tágitásával könnyen állapíthatjuk meg, a therapiás eljárásunk pedig csak művi beavatkozás, s a sérült részek szabályos ellátásából állhat. A laparotomia sebét vagy a sérülés helyén vagy a linea albában ejthetjük, ennek megválasztása a helyi viszonyoktól van függővé téve. A seb ejtésénél elvünk az legyen, hogy a sérült részekhez könnyen hozzá férhessünk s teljes áttekintést nyerhessünk. A prolabált csepleszt, belet valamint az egész hasüreget a laparotomia sebének zárása előtt alaposan desinficiáljuk langyos steril vizzel vagy 3% bóroldattal. Fennálló peritonitis esetén a hasfalakat ne zárjuk teljesen, valamint az esetben sem, ha annak kifejlődésétől félhetünk. A gyomor és bélsebek egyesítését legcélszerűbben a Czerny-Lembert- féle kétsoros seroso-muscularis varrattal eszközölhetjük. A folytonosság teljes megszakításánál vagy a hol bélcsonkolással van a műtét egybekötve alkalmazható a Murphy-féle gomb is támogatva egy seroso-muscularis varrattal. A varratot hengeres tűvel végezzük, az egyesítésre használt fonál lehet selyem vagy catgut. Maj és lép sérüléseknél a profus -vérzést, a sebszélek egyesítésével csillapítjuk, mely célból mélybe ható catgut varratokat alkalmazzunk. A vérzés csillapítást és vérpótlást 1. 514. 1. Gyomor és bélsérüléseknél az absolut nyugalom biztosítása mellett ügyeljünk a rendkívül fontos diaetára is. — Betegünknek az első 48 órában csak kevés híg táplálékot nyújtsunk, óránkint 1—fZ kanál leves vagy tejet azontúl pedig a 12 napig csak folyadékot, később pépes ételeket s csak lassan térjünk át a szilárdabb eledelekre.
