Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
538 Kuzmik Pál kötőszövetében, májában, az orbita laza kötőszövetében, ritkábban az agyban, vesében, lépben és uterusban találhatók. Fájdalmatlan lassan növő, metastasist nem okozó daganat. c) Tumor vasculosus arterialis (Angioma arteriale racemosum, aneurysma racemosum s. anastomoticum s. cirsoideum) kacsszerű csomós verőérdaganat. Részben ujdonképzödésü, részben kitágult és megvastagodott literek, hajszáledények és viszerek által nagy felületekre elterülő, kigvózó és göbös, kékes pirosán elszinesedett bőrrel fedett lüktető daganat. Kedvenc székhelye az arc és fejtető bőre. Lassan nő, de idővel az általa fedett csontok usurálására képes. Th. Ha lehetséges teljes kiirtásából, kimetszéséből áll. Nagy területű daganatnál azonban rendszerint be kell érnünk a daganat szélei mentén körkörösen elhelyezett, mélybe ható csomós varratokkal, ignipunctu- rákkal, electrolysis-sel, vagy a heges zsugorodást célzó parenclrymás be- fecskendésekkel, melyre legalkalmasabb a Tinct. jodi, Liquor ferri, Alcoh. absolut. Befecskendéseknél kiméljük meg a bőr alatti kötőszövetet s ne fecskendezzünk be többet egyszerre s egy helyre 4—6 cseppnél. 7. Lymphangioma— (Nyirokedénydaganat). Azangiomához hasonló megbetegedése a nyirokedény rendszernek, mely ritkán szerzett, többnyire veleszületett. Három alakját ismerjük, u. m. a lymphangioma simplex, l. cavernosum és /. cysticum-ot. Kedvenc székhelyük a nyak és arc. Tetemes nagyságot érhetnek el, telve világos átlátszó lymphával vagy tejszerü folyadékkal (Chylangioma), mely felszaporodása folytán lob és sipoly képződéshez vezethet. Nasse észlelt egy 1. cavernosum-ot, mely a vena subclavia és a ductus thoracicussal állott összefüggésben. A macroglossia és macrocheilia egyik alakja nem egyéb veleszületett lymphangiománál. Th. A legtöbb esetben nagyon nehéz s nem a legszebb eredményű, mert a teljes kiirtás a mélybe hatoló elágazódás miatt többnyire lehetetlen s csakis ignipuncturákra vagyunk utalva. Aránylag legkedvezőbb a 1. cysticum kezelése, melyet vagy kiirtunk vagy felhasítva és edzve (10% Chlorzink) per secundam, sarjazás útján gyógyítunk. 8. Lymphoma — (Nyirokmirigy daganat). A mirigydaganat alatt általában értett megbetegedés tulajdonképen, amint már láttuk, nem álképlet, hanem a mirigyek chronicus izgatásából, fertőzéséből eredő mirigy túltengés (1. lobok). Némelyik okát ismerjük: pl. a gümős mirigy; a legtöbbek oka ismeretlen leukaemiás, pseudoteukaemiás (aleukaemiás) lympho- mák kemény és lágy alakja és a lymphosarcoma, mely utóbbi a nyirokmirigyekből a szomszédos képletekre (nyálkahártya, véredények) és más szövetekre is átteijed, s melylyel többnyire a nyakon találkozunk, mint gyorsan növő dudoros, többnyire nem fájdalmas, éles határu daganattal, mely növekedése, kifekélyesedés és metastasis képzése által lehető gyors és radicalis beavatkozást követel. Recidiva gyakori. Mint secundär megbetegedést találjuk a carcinomát és a sarcoma többi alakjait. 9. Sarcoma — (Húsdaganat). A kötőszöveti daganatok legfontosabb csoportját alkotják az ébrényi szövethez leginkább hasonló sarcomák, melyekben a sejtek túlságos szaporodása mellett a sejtközti anyag háttérbe szorul. Előszeretettel az edényfalakból indulnak ki, noha a kötőszövethez tartozó mindenféle szövet (porc, csont, csonthártya, izomközötti kötőszövet, zsírszövet stb.) is kifejlődésükre kedvező anyatalajt képez.
