Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Sebészet 539 Aetiologiójukra nézve a trauma és egyéb helyi izgalmak mellett az ébrényi életből fennmaradt helyzeti eltérések és talán bizonyos mikrobák, párásítók is számba jöhetnek. Jóindulatú daganatok sarcomatosus elfajulása amint már láttuk nem ritka (Fibro-, Chondro-, Osteo-, Myxo-, Angiosarcoma stb.) ezen elfajulás magyaiázatát azonban mind ez ideig nem adhatjuk. A sarcoma többnyire mint solitär, élesen határolt daganat fordul elő, vannak azonban esetek, melyeknél egyszerre több helyen is fel lép, ilyen a sorcomatosis cutis, a sokszoros csontsarcomák stb/ Consistenti ájuk részben a kiindulási szövet minőségétől (Osteosarcoma) részben a sejtközötti állomány mennyisége és minőségétől függő, legrosszabb indulatúak a puha, gyorsan növő, sejtdús, átmetszetben agyvelő állományhoz hasonlók (medullar? arcom a) és a festenyzettek (met anosar coma). A sarcomát alkotó sejtek úgy alakra mint nagyságra nézve igen változatosak, különböző a sejtközötti állomány is, mely lehet rostos, hálós, homogen, kocsonyás stb. A sarcoma edényzettsége is különféle, néha oly edénydús, hogy a tumor mintegy pnlzál. A legtöbb sarcoma eleinte helyi jelentőségű, de idővel bármelyik is metastasi sokat okozhat, némelyik már igen gyorsan infiltrálja a szervezetet. Metastasisait a sarcoma a vérkeringés, többnyire a vénák útján okozza s csak kivételes esetben a nyirokáram útján. Metaniorphosisa'i: az elzsírosodás, elsajtosodás, elfolyósodás és cystaképző- dés. Nem ritka a belső vérzés. Gyors növekedésük folytán a környező szövet s bőr elhalásához vezetnek, kifekélyesednek, a fekély gombaszerü alakot ölt azaz a daganat részlet az elhalt bőrhöz, a fekélyhez képest túlnyomó, vérzik s a necrosis miatt rendkívül bűzös. Szöveti szerkezetükre nézve többféle alakját különböztetjük meg, gyakori azonban a combinativ alak is. a) Gömbsejtű sarcoma, még pedig a kicsiny és nagysejtű. A kicsiny- sejtű puha, gyors növésű, sejtjei a fehér vérsejtekhez hasonlók, nyomáskor fehér metszlapján tejszerű nedv terül el. Stromája nagyon gyér. Sokszor alveolaris szerkezettel bir, s mirigyre vagy carcinomára emlékeztet. Legrosszabb indulatú. Kedvenc székhelyei: a kötőszövet, izom, periost, csont, nyirokmirigyek. A nagy gömbsejtű sarcoma kevésbbé gyors növésű, klinikai lefolyása azonban azonos a kissejtűvel. b) Orsó sejtű sarcoma, rostos vagy homogen, többnyire gyér sejtközötti állományú, szorosan egymás mellé helyezett orsó alakú sejtekkel. c) Óriás sejtű sarcoma, gazdag, sok magvú, gömbölyű vagy szegletes sejtekben. A csontvelő (myelogen) sarcomák szöveti szerkezete, található azonban a többi sarcomákban is. A fogmedrekből kiinduló epulis többnyire ily óriás sejtű sarcoma. d) Csiltay vagy háló sejtű (Billroth) sarcoma sejtjei puha, kocsonyás sejtközti állományba ágyazva, különösen a myxo- és myxochondrosarco- mák szöveti szerkezetét képezik. A sarcomák egy különös válfaját képezik a leginkább a nyirokerek endotheljeiből kifejlődő endotheliomák és a vérerek adventitia endotheljei- ből kiinduló peritheliomák, az angiosarcoma plexiformék. Alveolaris szerkezetüknél fogva könnyen összetéveszthetők carcinomával vagy adenomaval. Eles határu vagy diffus terjedésű daganatok, kiirtásuk után többnyire recidiválnak s gyakran gyors metastasis képződéséhez vezetnek. A megtámadott mirigyek erősen meg vannak nagyobbodva, nem fájdalmasak s feltűnően puhák. Kedvenc székhelyük a pleura, peritoneum, agyhártyák,
