Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Sebészet 537 testrészeken (csontvelő, neuroglia, nagy ajkak, hereborék, mirigyek | emlő], hónaljárok) fordul elő, korkülönbség nélkül. Metastasisokat nem okoz, de a néha meglehetősen nehéz kiirtás után a helybeli kiujulás nem ritka. 4. Chondroma, Enchondroma — (Porcdaganat.) Az enchondromák többnyire a hyalin porc szöveti szerkezetével bírnak, ritkább a recés és rostos porcalak. Keletkezésüket többnyire a normalis porc helyén látjuk (Ízületek, csontok) de felléphetnek más szövetben is, így nem ritka a parotis, pajzsmirigy, emlő és herében. Kemény, dudoros éles határu daganat ; a fiatal kor betegsége. Többnyire egyes példányokban találjuk, fejlődhetnek azonban több helyen is egyszerre (újjak plialanxain). Mint tiszta enchondromák jóindulatúak, nem újulnak ki, metastasist nem okoznak. Gyenge edényhálózatuk miatt a metamorphosis nem ritka, így látjuk nyálkás fellágyulását, elzsírosodását, cysták fejlődését, elmeszesedés és elcsontosod ását. Combinativ alakja az Osteoid enchondroma és a Chondrosarcoma. Th. A művi eltávolításuk, esetleg kivésésük. Combinativ alakjainál a tumor nagysága a végtag feláldozását is kívánatossá teheti. 5. Osteoma — (Csontdaganat). Éles határú kemény daganat. Szöveti szerkezete szerint megkülönböztetjük az 0. darum — eburneum- ot elefánt- csonthoz hasonló, 0. spongiosum, — 0. medullosum- ot, Exostosis cartila- ginea-t, mely porcréteggel van fedve. A csontfelületeken székelőket Exos- fosfs-nak nevezzük. Leggyakrabban csontfelületeken fordulnak elő, ismeretesek azonban heteroplast alakjai is, mint a 0. apophyticum, pl. az íncson- tosodása, melynek azonban lobos eredete még nincs kizárva. Lassan növő jóindulatú daganatok, többes számban többnyire csak mint exostosisok lépnek fel s ezekre nézve már több esetben ki lett mutatva az öröklékenység. A synovialis tokba zárt, szabad u. n. Exostosis bursata-k, ízületek körül fordulnak elő s olykor az Ízülettel is összefüggésben állanak. A fogak és fogmedreken előforduló Odoiitomák ébrényi eredetűek, ritkák s leginkább az álkapocs megbetegedései. Combinált alakja az Osteosarcoma, metastasiai folytán rósz indulatú és a véredénydús u. n. lüktető s a hólyagos Osteoma. A hegyes exostosisok olykor aneurysma fejlődéséhez vezetnek s ez által válhatnak veszedelmesekké. Prognosisuk, a rohamosan növő és combinált alakjaitól eltekintve, jó. Th. A kiirtás, levésés, esetleg a végtag csonkítása. 6. Angioma— (Véredénydaganat.) Ujdonképződött s részben a szomszédos hajszáledények kitágulása folytán létrejött daganat, mely többnyire veleszületett vagy a fiatal korban képződik. Össze nem tévesztendő a praeformált edények tágulása folytán létrejövő varixszal és aneurysmák- kal. Rendes székhelye a bőr, különösen az arc és koponya bőre. Válfajai: a) Angioma simplex vel plexiforme (Teleangiectasia, Naevus vasculosus), Újonnan képződött capillarisok kigyózó menetéből áll, hol lapos, hol a bőr niveauja felé emelkedik; puha, élénk vagy sötét piros daganat alakjában jelentkezik. A veleszületett naevusoknál gyakori a heizattal borított daganat. b) Angioma cavernosum — barlangos véredény daganat, melynek szöveti szerkezete hasonló a corpus cavernosumhoz. A régi és újonnan képződött legapróbb erek kitágulása és, a közti falak részbeni elpusztulása folytán jönnek létre e vérrel telt űrök. Öreg egyének bőrében és bőr alatti
