Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
Sebészet 531 meghatározni. A vélemények megoszlanak a vörös vérsejtek pusztulásában, a hämoglobin képződésében, a vér besürüsödésében, a toxinok fejlődésében; mások a balál okát ideg ingerekben (Shock), szívbénulásban keresik, valószinü azonban, hogy ezen okok együttesen okozzák a hirtelen bekövetkező halált. A későbbi időszakban bekövetkező halál okát a beteg kimerülésével magyarázhatjuk, különösen akkor, ha a képződő duodenalis fekélyek miatt a táplálkozás zavart, nem is számítva azon eseteket, melyeknél sebfertőzés, láz lépett fel s ez a körülmény a halál oka. A röviden leírtak után a prognosis felállítása nehézségekbe nem ütközhetik: a sérülés annál súlyosabb mentői kiterjedtebb. Tekintetbe veendő még a kor, az individualitás és a sérülés helye. Az égések th.-ja helybeli és általános. A helybeli kezelésnél nagy gondot fordítsunk az antisepsisre. Az első fokú égésnél fő a sérült testrész elzárása a levegőtől, mely célra a különféle hintőpor (cinkamylum, der- matol stb.) elé helyezendő a 10 ’/0 bőr vaselin kenőcs, melyet kevés steril gaze és gyapottal fedve pólyával rögzítünk, hogy az edények szűkítése és a fájdalom csillapítása érdekében eredménynyel alkalmazhassuk a jégtömlőt. Végtag sérüléseknél célszerűnek bizonyul a magas elhelyezés. Heves fájdalmaknál l°/0 morphium oldat bőr alá fecskendősét is alkalmazhatjuk. Másod fokú égéseknél óvakodjunk a hólyagok eltávolításától. A savó leeresztését a hólyag oldalán ejtett kis nyíláson eszközöljük. A sérült hely fedésére szárító hintőporokat (10Vo amylum-zincum, dermatol, jodoform, bismuth, Bardeleben-féle bismuth pólya stb.) szárító kenőcsöket (10°/n Zinc, oxyd.) vagy egyszerűen steril gazét használjunk, mely kötést ne változtassuk addig, a míg mellékkörülmények (fájdalom, láz) nem kényszerítenek reá vagy pedig a bekövetkezett gyógyulás folytán (6 — 10 nap) a kötés meg nem lazul. Harmadik fokú égéseknél az üszőknél leirt sebkezelés követendő. Száraz kötéseinkkel nedvelvonást célozva, törekedjünk mumificatiót elérni. Állandó meleg fürdő, u. n. fürdőágyak igénybe vétele, különösen az első időben, az edény tónusok csökkenése folytán bekövetkezhető collapsus miatt veszedelmes. Az elhalt részek lelöködése után visszamaradó nagy anyaghiányt a hegzsugorodás kikerülése érdekében sürgősen kell pótolnunk szabad bőrlebenyek átültetése vagy a Thiersch- féle transplantati óval. Egyes végtagrészletek elszenesedésénél javalva van az amputatió. Kiterjedt égéseknél az általános tünetek kezelése lép előtérbe. Meleg, folyékony excitantiák (tea, fekete kávé, bor, cognac) mellett subcután aethert s még inkább Camphor oldatot (Rp Camphorae tritae g. 4'0, 01. amygd. dulc. g. 20'0) (87 f.) alkalmazhatunk, ügyelve arra is, hogy a hőveszteséget pótoljuk (melegített ágy, ruha, meleg vizes üvegek). Az anaemia és collapsus leküzdésére kitűnőnek bizonyult az autotransfusió és a physiologiai konyhasó oldat infusiója. Heves fájdalmak s nyugtalanság ellen adhatunk subcután morphiumot. Fagyás —- Congelatio. A szervezetre beható hideg, különösen a szívtől távol eső részeken (kéz, láb, orr, fül) főképen, ha bennük a vérkeringés külső behatások (szűk cipő) folytán akadályozott, hasonló elváltozásokat idézhet elő mint a hő. Legrosszabban tűri a szervezet a hideget nyugalomban, élénk példa reá, hogy a legtöbb megfagyott ember részeg, tehetetlen volt. Nagyjában a fagyásnak is 3 fokát különböztetjük meg u. m. I-ső 34*
