Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)

Dr. Kuzmik Pál: Sebészet

Sebészet 531 meghatározni. A vélemények megoszlanak a vörös vérsejtek pusztulásában, a hämoglobin képződésében, a vér besürüsödésében, a toxinok fejlődésé­ben; mások a balál okát ideg ingerekben (Shock), szívbénulásban keresik, valószinü azonban, hogy ezen okok együttesen okozzák a hirtelen bekövet­kező halált. A későbbi időszakban bekövetkező halál okát a beteg kimerü­lésével magyarázhatjuk, különösen akkor, ha a képződő duodenalis feké­lyek miatt a táplálkozás zavart, nem is számítva azon eseteket, melyek­nél sebfertőzés, láz lépett fel s ez a körülmény a halál oka. A röviden leírtak után a prognosis felállítása nehézségekbe nem ütközhetik: a sérülés annál súlyosabb mentői kiterjedtebb. Tekintetbe veendő még a kor, az individualitás és a sérülés helye. Az égések th.-ja helybeli és általános. A helybeli kezelésnél nagy gondot fordítsunk az antisepsisre. Az első fokú égésnél fő a sérült testrész elzárása a levegőtől, mely célra a különféle hintőpor (cinkamylum, der- matol stb.) elé helyezendő a 10 ’/0 bőr vaselin kenőcs, melyet kevés steril gaze és gyapottal fedve pólyával rögzítünk, hogy az edények szűkítése és a fájdalom csillapítása érdekében eredménynyel alkalmazhassuk a jégtöm­lőt. Végtag sérüléseknél célszerűnek bizonyul a magas elhelyezés. Heves fájdalmaknál l°/0 morphium oldat bőr alá fecskendősét is alkalmazhatjuk. Másod fokú égéseknél óvakodjunk a hólyagok eltávolításától. A savó le­eresztését a hólyag oldalán ejtett kis nyíláson eszközöljük. A sérült hely fedésére szárító hintőporokat (10Vo amylum-zincum, dermatol, jodoform, bismuth, Bardeleben-féle bismuth pólya stb.) szárító kenőcsöket (10°/n Zinc, oxyd.) vagy egyszerűen steril gazét használjunk, mely kötést ne változtassuk addig, a míg mellékkörülmények (fájdalom, láz) nem kény­szerítenek reá vagy pedig a bekövetkezett gyógyulás folytán (6 — 10 nap) a kötés meg nem lazul. Harmadik fokú égéseknél az üszőknél leirt seb­kezelés követendő. Száraz kötéseinkkel nedvelvonást célozva, törekedjünk mumificatiót elérni. Állandó meleg fürdő, u. n. fürdőágyak igénybe vétele, különösen az első időben, az edény tónusok csökkenése folytán bekövet­kezhető collapsus miatt veszedelmes. Az elhalt részek lelöködése után visszamaradó nagy anyaghiányt a hegzsugorodás kikerülése érdekében sürgősen kell pótolnunk szabad bőrlebenyek átültetése vagy a Thiersch- féle transplantati óval. Egyes végtagrészletek elszenesedésénél javalva van az amputatió. Kiterjedt égéseknél az általános tünetek kezelése lép előtérbe. Meleg, folyékony excitantiák (tea, fekete kávé, bor, cognac) mellett subcután aethert s még inkább Camphor oldatot (Rp Camphorae tritae g. 4'0, 01. amygd. dulc. g. 20'0) (87 f.) alkalmazhatunk, ügyelve arra is, hogy a hőveszteséget pótoljuk (melegített ágy, ruha, meleg vizes üvegek). Az anaemia és collapsus leküzdésére kitűnőnek bizonyult az autotransfusió és a physiologiai konyhasó oldat infusiója. Heves fájdalmak s nyugtalanság ellen adhatunk subcután morphiumot. Fagyás —- Congelatio. A szervezetre beható hideg, különösen a szívtől távol eső részeken (kéz, láb, orr, fül) főképen, ha bennük a vér­keringés külső behatások (szűk cipő) folytán akadályozott, hasonló elvál­tozásokat idézhet elő mint a hő. Legrosszabban tűri a szervezet a hideget nyugalomban, élénk példa reá, hogy a legtöbb megfagyott ember részeg, tehetetlen volt. Nagyjában a fagyásnak is 3 fokát különböztetjük meg u. m. I-ső 34*

Next

/
Thumbnails
Contents