Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
532 Kuzmik Pál fokú a pír; II-ocl fokú a liólyagképzödés; 111-ad fokú az elhalás (gangraena). A hideg behatására a testrészek és véredények először összehúzód- nak, vérszegények lesznek, ezt követi az edények dilatati ója, a testrész hyperaemiája, melynek passiv természete folytán a bőr kékes-vörösen elszinesedik. Fagyásnál a thrombus képződés csak a hideg huzamosabb behatására áll be, miért is ha idejében gondoskodhatunk a vérkeringés lassú helyreállításáról, káros következmények nélkül is beállhat a restitutio ad integrum. A fagyás ezen stádiumában különösen, ha a sérült testrész hirtelen lesz felmelegítve erős viszkedés és fájdalom lép fel. Ezen I-SÖ fokú fagyásnál jelentkező duzzanat és pir elmulhatik teljesen, számos esetben azonban az edényhüdés visszamaradásával nem múlik el a kékesvörös elszinesedés sem. Egyéneknél, kik váltakozva hideg és meleg helyiségekben kénytelenek tartózkodni, ezen lob chronicussá válik s létrejönnek a kifekélyesedésre hajlamos u. n. fagyási daganatok (perniones, dermatitis congelationis erythematosa). II. fokú fagyásnál a bőr sötét kékes vörös, véres savóval telt hólyagokkal borított. Prognosisa sokkal kedvezőtlenebb a II. fokú égésnél, mert legtöbb esetben mélybe hatoló elhalások kezdetét jelenti különösen, ha az érzéketlenség épnek látszó bőr mellett hosszabb ideig áll fenn. A sérült rész sötét kék színe, teljes érzéketlensége, mortificatiója a III. fokú fagyás tünete. A testrész teljesen meg lehet dermedve s törhetik mint az üveg. A gangraena oka a vér megalvadása, a thrombus képződés. A szervezet által kiállható minimális temperatura megállapítva még nincs, felgyógyulással végződött eseteknél észlelt legkisebb testhőmérsék 24° C. volt. Az első fokú fagyás th.-jánál ügyeljünk arra, hogy a testrészek ne hirtelen melegítessenek, miért is a keringés fokozását célzó dörzsöléseket hideg helyiségben eszközöljük, hideg vízzel vagy hóval. Fagyási daganatok ellen fő az edénytonus helyreállítása és a testrésznek újabb inzultustól való megóvása. Tapasztalataink szerint legsikeresebb kéz és lábnál a napontai meleg, forró fürdő és a sérült testrész állandó befedése consistens simulékony kenőcscsel (Lanolin, Paraffin, Yaselin ää kevés jóddal vagy tanninnal). Hideg fürdő s utána Priessnitz-féle borogatás is jónak bizonyult. A második fokú fagyás többnyire szövet elhaláshoz vezet, ennélfogva a III. fokúval egynemű kezelésben részesül. A vérkeringés szabályozására legajánlatosabb a végtagok suspensiója. A száraz antiseptikus kezeléssel igyekezzünk az elhaló részeket mumihcálni. A gyulladás csökkentésére s a gyakran beálló genyedésnél a váladék szabad lefolyására ajánlatosak mély incisiók. Korai amputatiók vagy enucleatióktól óvakodjunk, mindig be kell várni a demarcatiót. A helybeli kezelés mellett általános roborans diaetát is követtessünk a beteggel annál inkább, mert úgy mint az égésnél a fagyásnál is képződhetnek duodenalis fekélyek. Hideg általi megmerevedéseknél az esetlegesen asphycticus beteget hűvös szobában lássuk el. Mesterséges légzés, hideg vizes ruhákkal való dörzsölés, aether vagy camphor subcután alkalmazásával életmentő munkát végezhetünk. A vérkeringés javulásával, s ha a beteg már nyelni képes cognacot, órák múlva pedig óvatosan már meleg excitantiákat is nyújt-
