Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)

Dr. Kuzmik Pál: Sebészet

528 Kuzmik Pál lemosások, erős oedemáuál bemetszések jó hatással szoktak lenni. Ezeknél súlyosabb mérgezett sebek a kígyó marások (éghajlatunkban a viperák) különösen ha a harapás meztelen testen történt; nem egyszer halálosak is. A betegek félnek, bágyadtak, lázasak, mely tüneteket csuklás, hányás és icterus is kisér. Collapsus után beállhat a halál is. Ha a hara­pás végtagon van, legcélszerűbb azt azonnal lekötés által a keringésből kizárni, a sebet tágítani, desinficiálni és kiégetni, s a betegnek stimulan­ti ákat nyújtani (bor, cognac). Mint specificum van ajánlva 1 : 3 ammóniák oldatnak a seb környékébe való befecskendése. (L. I. k. 304. 1.) Lyssa. (Veszettség). (L. II. k. 1. r. 38. 1.) Anthrax. (Pokolvar.) A Vollender és Davaine által felfedezett, később Koch által tüzetesen leirt bacillus (L. I. 238. 1.) külső és belső elváltozásokat idéz elő, olykor 1—2 nap alatt septicus tünetek között az embert is áldozatául ejti. A bacillus a tetem minden részében kimutat­ható ; elváltozásait előidézi a bőrön, tüdőben, emésztő csatornában stb. mi által az infectió átvitele az emberre sok úton jöhet létre. Mindenki a ki beteg állattal vagy hulladékaival foglalkozik (ápoló, mészáros, timár, papírgyári munkás stb.) a legkisebb hámhorzsoláson vagy a légző utakon, tápcsatornán inficiálhatja magát. Tekintettel arra, hogy a bélcsatorna is beteg s a bélsár is fertőzött, az infectió a faecesekre szállt legyek útján is terjed. Birch-Hirschfeld az infectiónak a foetusra való átvitelét is kimutatta. Az anthrax lefolyása embernél különböző a belső és külső infectió- nál. Bőrön át történt fertőzésnél 3—6 napi incubatió után a fertőzés helyén egy kis piros, kékes fájdalmas hólyag (Pustula maligna) képződik, mely hamar megnyílik s beszárad, környéke duzzad és újabb hólyagok lépnek fel, a bőr alatti kötőszövet elhalásnak indul s a környi mirigyek beszűrődnek. 48 óra múlva bekövetkeznek az általános fertőzési tünetek (magas láz, nagy fájdalmak, gyengeség, delirium, hasmenés stb,) s nem ritka a 6 - 8-ik napon bekövetkező halál. Az emésztő csatorna infectiójánál a lefolyás hányás, hasmenés, cyanosis, collapsus tünetei között gyorsabb. Tüdő útján történt fertőzésnél a septicus lázaktól kisért tüdőgyulladás tünetei között a halálos kimenetel még gyorsabb. A kórisme megállapítását a leirt tünetek észlelésén kívül a micro- skopicus vizsgálatok támogatják. A prognosis külső fertőzésnél attól függ részesíthető, a beteg idején erélyes sebészi beavatkozásban. Th. A fertőzött hely erélyes elpusztításában áll, melyet eszközölhe­tünk kiirtással, kiégetéssel vagy számos sugár irányú a beszűrődött terüle­ten teljesen áthatoló bemetszéssel és 10 — 15% chlorzink oldattal való étetéssel. Célszerű a bőrlebenykéket alá is metszeni s az ekként kitárt felületet 1 : 1000 sublim, pára kötéssel befedni. Koch vizsgálatai szerint az anthrax bacillust a sublimat öli leginkább, miért is indokolt a beszűrő­dött területbe VI0% subl. oldatnak a befecskendése. A helybeli kezelés mellett nyújtsunk a betegnek erős stimulánsokat is. (bor, cognac). Takonykór. Malleus. A takonykor, mely a Löffler által először leirt kis pálcika bacillus által leginkább lovak és szamarak légző szervei­nek nyákhártyáján köles-, borsónyi szürkés-barna göböcskékben jelent­kezik, s ezek szétesése után gyorsan növekvő fekélyekhez és áttéti gócok­hoz vezet, és akut vagy chronikus lefolyású, emberre is átvihető. Lovakkal

Next

/
Thumbnails
Contents