Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
526 Kuzmik Pál Tovaterjedése, szétesési hajlamossága s külleme szerint következő alakjai a leggyakoriabbak: a) lupus maculosus S. exfoliativus, melynél a piros vagy barnásán elszinesedett területek felett az epidermis hámlik, nyomásra alóla geny ürül. b) A gümők gyors szétesése és terjedésével járó 1. exulcerans, S. vorax, S. serpiginosus, melynél a hámtalan felület pörkkel fedett, c) A 1. hypertrophicus, s. nodosus, s. verrucosus az ujdon képződött szövet dudoros, göbös, erősen kiemelkedő s vagy vékony hámfelülettel vagy hasonlóan az előbbihez, beszáradt pörkkel fedett. A lupus kedvenc székhelye az arc, különösen az orrnyilások és a száj környéke. Olykor óriási pusztításokat visz véghez. A fiatal kor betegsége, ritkán találkozunk vele, a 40-ik életéven túl lévő egyéneknél, Prog- nosisa quo ad vitam elég kedvező. Th. A szervezet általános, előbb már leirt erősítése mellett erélyes sebészi beavatkozást igényel. A kóros részt ki keli teljesen irtanunk, kis területeknél kimetszéssel és egj^esítéssel, nagyobb felületeknél kikanalazás és étetéssel, mely utóbbi célra legalkalmasabb a kalium causticum, mely porkösödést nem képezve, a mélyebb rétegekbe is behat. A hámhiányt utólag pótolhatjuk a Thiersch-féle transplantatióval. A cauterium actuale, a Röntgen sugarakkal vagy a Thayer által ajánlott concentrált napsugarakkal való roncsolása a tuberculumoknak távolról sem mutat fel oly gyors és tartós eredményt. (L. II. k. 423—424. 1.) A gumma tuberculosum a mélyebb (Panniculus adiposus) réteg gümős lobosodása. Többnyire gyermekeknél észlelhető mint lapos, kemény, szilva nagyságú és alakú göb, mely nem egyéb mint a tbc. bacillus következtében képződött lobos ujdonképződés, mely fölött a bőr ép. Bemetszve vérszegény, szürkés-sárgás izomtapintatu szövetet találunk. Hosz- szabb fennállás után zsírosán degenerál, elsajtosodik. felpuhul, a bőrt a bántalom körébe vonja, feltörik. Th. a kiirtás. A gümös börfekélyek elsődlegesen nagy ritkán, csakis a tbc. bacillus közvetlen inoculatiója folytán fordulnak elő, rendszerint egy mélyebben székelő folyamat következményei. így társul a nyirokmirigyek gümős lobjához, csont és csonthártya, here gümős folyamataihoz. Ide sorolhatók a scroplmloderma név alatt ismert s többnyire a nyakon előfor- duló livid szinü alávájt szélű, bőr niveauja felé emelkedő, indurált környezettel biró, laza. szétesésnek induló granulatiókkal, s sajtos törmelékkel bélelt bőrfekélyeket, melyek rendesen egy mélyebben székelő szétesett tbc. nyirokmirigygyel állnak összefüggésben. Th. Az erélyes kikanalazás, livid bőrszélek lemetszése, 10 */0 chlor- zink étetés, antisepticus utókezelés, s a szervezet általános erősítése. A nyálkahártyák tuberculosisa elég gyakori. Az orr nyálkahártyája elsődlegesen és másodlagosan is meg lehet támadva. Jelenlétét kezdetben gyakori nátha és orrvérzés, majd utóbb a fekélyesedő folyamat és egy kellemetlen, émelygős szag jelzi (Ozaena tbc.). Az ajkon lévő jellegzetes fekélyek rendkívül makacsok. A nyelv gümős megbetegedése torpid fekélyekben "vagy mélyen székelő széteső göbökben jelentkezik; összetéveszthető luesszel vagy carcinomával különösen azért, mert környezetük többnyire infiltrált. A pontos kórisme megállapításánál nagy horderejű a kórelőzmény és kórlefolyás. Kórjóslatuk még teljes kiirtásuk után sem mondható kedve* zőnek, a betegek többiyyire tüdőgümökórban pusztulnak el. A szájpad és