Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
Nőgyógyászat 769 6. Az urethra megvizsgálását kiegészítheti belsejének újjal való kitapintása és tükörrel megnézése. Mindenik eljárás olyan kevés haszonnal jár, hogy nagyon ritkán szorulunk rá. Az urethrát úgy tapintjuk ki, mint a hólyagot. 7. A hólyag betegségeit megismerhetjük, ha a vizeletet megvizsgáljuk, a hólyag belsejét kitapinthatjuk vagy megtekinthetjük. A vizelet megvizsgálásával vagy arról akarunk meggyőződni, hogy valamely betegség fészke a húgycsőben vagy a hólyagban van-e, vagy a vizelet vegyi és górcsövi vizsgálata útján a betegség természetét akarjuk felismerni. E célból pontosan megtekintjük a vulvát, azután a beteg vizeletének egyik részét egy, a másik részét másik pohárba üríttetjük. Ha a vizeletben levő geny, vér stb. a húgycsőből származik, akkor csak az első pohárban lelhető. Ha a beteg nem tud már többet vizeleni, megkísértjük, hogy nem lehet-e még katheterrel a hólyagból több folyadékot kibocsátani (ischiuria). A hólyagot újjal vagy eszközzel tapintjuk ki. Az újjal tapintás lehetséges narcosisban, ha elébb az urethrát kitágítjuk. A tágításra a méhtágító szondákat használhatjuk. A húgycső nem bir erős tágítást, azért kis újjunkkal tapintunk benne. A tágítás a húgycsőben mindég sérüléseket okoz; utána 2 — 3 napig vizeletcsorgás marad, haszna ritka esetben van. Szondával, katheterrel sem sok változást ismerünk meg a kövön kívül, a mi nőknél ritka. Tapintás céljából erre az eljárásra is ritkán van szükség. A hólyag belsejét legjobban megtekinthetjük cystoskoppal. A műszer vastag katheter, a melynek orrában izzólámpa van, ez előtt egy ablak, a melyen át a lámpa a hólyag falát megvilágítja. A megvilágított rész képét egy prisma a katheterbe veti s e képet a vizsgáló kistávcsövön át nézi. Van olyan cystoskop, a mely fordított és olyan, a mely egyenesen álló képet mutat. Cystoskop vizsgálathoz a hólyagot kimossuk, amíg a mosóvíz tisztán nem jön ki. Azután 100 — 150#. bórsavoldatot öntünk a hólyagba, bevezetjük a műszert (ha a húgycső érzékeny, előbb cocain oldatot fecskendezünk bele), úgy állítjuk, hogy ne érje a hólyag falát, azután megindítjuk a villamos áramot s rendre megvizsgáljuk a hólyag belsejét. A tárgyakat a cystoskop természetes nagyságukban mutatja, ha ablaka előtt 25 mm. távolságra vannak. Közelebb fekvők aránytalanul nagyok, távolabb levők kisebbek. A hólyag rendes színe sárgás. A cystoskop a képet elferdíti, emiatt használatához nagy gyakorlat szükséges. Vegyi úton leginkább fehérjét vagy cukrot keresünk. Ez utóbbit pruritus makacs eseteiben nem szabad elmulasztani (Diabetes). Górcsővel a vizeletben alakelemek után, vér, geny, különböző typusos sejtek, álképletek, baktériumok stb. kutatunk. E célra a vizeletet ülepítjük vagy centrifugáljuk. Ha baktériumokat keresünk, az üledéket tárgy vagy fedőlemezre szárítjuk és borszeszben rögzítjük. Egyéb eljárás mint rendesen. , 8. Mikroskoppal vagy váladékot vizsgálunk, melyet néha eltokolt vagy praeformált üregből szivünk ki fecskendővel, vagy szövet darabokat. A váladékot vagy morphologiai elemei végett vizsgáljuk (vér, geny. savó), vagy a benne levő baktériumokat akarjuk felismerni. Nagyon fontos a gonococcus megtalálása. Legegyszerűbb a nagyon vékony rétegben fedőlemezre szárított és rögzített váladékot vagy carbolfuchsinnal, vagy methylenkék vizes oldatával megfesteni, balzsamba zárni és olaj immersi óval vizsgálni. Jel49 Magyar orvosi Vademecum II.
