Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
/66 Kenézv G\ ula Nabothi, cancer). Nem lóg-e ki belőle, vagy nem érezhető-e benne idegen test (polyp). Ezután jön sorra a méhtest. Két kezünk közé fogva, megtapintjuk. Mekkora nagy; tyúktojásnyi (rendes), kisebb (virginalis, infantilis, hyperin- volvált, vagy atrophiás), vagy nagyobb (terhesség, subinvolutio, daganat, hyperplasia). Milyen alakú; lelapitoü körtéhez hasonló (rendes) gömbölyded (terhesség, myoma), szabálytalan (multiplex myoma, ritkábban más daganat, cancer vagy sarcoma). Milyen tapintató; izomhoz hasonló (rendes), vagy tészta formán puha (terhesség, heveny gyulladás), vagy porckemény (daganat). Mindenütt egyforma-é ; (rendes), vagy némely helyeken egyenetlen (idült lob), vagy göbös (daganat). Fájdalmas-e az érintése vagy mozgatása (gyulladás). Mozgatható-e szabadon (rendes), vagy korlátoltan (idült gyulladás, lobmaradványok), vagy egyáltalán nem (izzadmány, beékelődött vagy rosz- indulatú daganat). Majd két belső ujjunk közé fogva a mehet, ujjainkat óvatosan a méh sarkaihoz vezetjük, megtapintván a petevezetők kiágázási helyét. Azután az egyik, majd a másik petevezetőt tapintjuk meg. Alig különböztethető meg a széles szalag többi képletétől (rendes), jól kiérezhető (hypertrophia), vagy megnagyobbodott és vastagodott, tömlős képletté alakult (sactosalpinx), vagy keményebb csomók érezhetők rajta, leginkább a pars isthmicán (gonorrhoea), érzékeny (gyulladás). Azután a petefészkeket tapintjuk meg. Külső kezünk nyomását mérsékelve, a belsővel kimerítjük a synch, sacroiliaca tájáról az egyiket, majd -a másikat. Ha igy nem leinők meg, felhuzatjuk a nővel azt a combját, a mely oldalon a petefészket tapintani akarjuk. A belső ujjunkkal ilyenkor érezzük a m. ileopsoast, a mint összehuzódik. Közvetlen ennek a belső szélén van a petefészek, melyet az izom ellazulásakor könnyen tapinthatunk. Meghatározzuk milyen nagy; mandidányi (rendes), kisebb (hibás fejlődés, atrophia), nagyobb (hyperplasia, idült lob, daganat), milyen az alakja: mandola alakú (rendes), gömbölyű (lob, daganat), felülete sima (rendes), egyenetlen (mikrocysticus elfajulás, daganat). Erzékeny-e (lob), mozgatható- e szabadon, (ez az ép petefészekre jellemző) ha nem; mi akadályozza a mozgatását. Ivitapintható-é szalagos, vagy tömegesebb, vagy feszes összenövés. Megállapítjuk, szabad-e a méh környezete (rendes), ha nem, mely helyen, mivel és mennyire összefüggő képlet lelhető mellette. Lehetnek izzadmány ok, vagy maradványuk, daganatok, ectopicus terhesség, haemato- mák, stb. — Nem érzékenyebb-e feltűnően a boltozatok eg\-es része, nem laposabb-e, vagy nincsen-e azon a tájon lenyomva a boltozat. Ha nagyobb daganatokat lelünk a hasban, a hasat még külön is megtapintjuk, kikopogtatjuk. Egyben igyekszünk azt is megállapítani, hogy a talált daganat összefügg-e a nemi részekkel. E miatt néha szükséges lesz a portiót golyófogóval meg fogni és valakivel lehuzatni, illetőleg mozgattatni. Sok esetben a végbélen át jobban lehet tájékozódni a nemi részek állapotáról, egymással vagy daganatokkal való összefüggéséről. Ilyen vizsgálatnál is sokszor szükséges lesz a méhet rögzíteni, vagy lehúzni. 3. Ha már a nemi részek kitapintásával készen vagyunk: következik a tükörvizsgálat. Legjobb 40 mm. átmérőjű hengeres tükröt használni. Nulliparák vizsgálásához vékonyabb (30—35 mm.), többször szülőkéhez néha vastagabb (40 — 50 mm.) tükör szükséges. Ha 'a hüvely szűk, vagy nem elég sima, olajozzuk be a tükröt ol. vaselinivel. A tükör bevezetése
