Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
Nőgyógyászat, lrtá: dr. Kenézy Gyula, a debreceni bába-képző intézet igazgatója. Bevezetés. Az érett nő feladata a természet háztartásában a fajfentartás. Erre a célra van berendezve az egész lénye. Az egész test életének, működésének központja a nemi részek. Ezek periodikus működését szolgálja és támogatja a nö szervezete. A legkisebb rendetlenség, a mely a test ezen részeiben támad, megzavarja az egész szervezet működését. A sokszoros összeköttetés, a mely a nemi részek dús ideghálózata, meg a spinális és főleg a sympathicus rendszer között van. a legkisebb baj nyomát is átviszi az egész testre. Ezért ne csak annál a nőnél keressük a nemi részek betegségeit, a ki panaszával a figyelmünket erre felhívja. Minden nő, a ki sokat betegeskedik, vagy sokat panaszkodik, gyanús, hogy nemi részeinek valamelyike beteg. Ez ok miatt minden hosszasan gyengélkedő nő nemi részeit meg kell vizsgálni, ha csak bajának fészke nem teljesen nyilvánvaló. Megfordítva, miután a nemi részek bajai a szervezet minden részében okozhatnak zavarokat, sőt elváltozásokat is: alapos vizsgálat alá kell venni minden nőbetegnek az egész testét. A nemi részek közül csak a vulva, hüvely és a méh hüvelyi része látható. A betegség fészke azonban az esetek nagyobb számában a méh és függelékei. Ezeket rendes körülmények között csak tapintani lehet. A női ivarszervek megvizsgálása tehát megtekintésből és megtapintásból áll. Tapintani nem csak külsőleg, meg a hüvelybe vagy végbélbe dugott újjal lehet, hanem úgy is, hogy a medence szerveit a hüvelyben vagy végbélben levő újjaink és a külső kezünk közé fogjuk. E szerint van külső, belső és kombinált vizsgálat. A nemi részek állapotáról egyedid csak a kombinált vizsgalat utján nyerünk pontos tájékozódást. Néha olyan elváltozásokat keresünk, a melyek szabad szemmel nem láthatók, máskor pedig ott is kell tapintani, a hova az újjunk nem fér be. Ilyen esetekben a megtekintést mikroskóppal való vizsgálat egésziti ki, tapintáskor pedig ujjúnkat a kutató helyettesíti. Csak kivételesen és nagyon ritkán van arra szükség, hogy a nőgyógyászati kórisme végett a hason hallgatózzunk. A nemi részek megvizsgálását is a beteg meghallgatása, illetőleg kikérdezése előzi meg. A beteg előadása a vizsgálat menetét irányíthatja, némely nem mindig észlelhető, (mert nem állandó) tünet elsorolása által ki is egészítheti. Magát a kórismét azonban mindig az objectiv leletből kell felállítani.
