Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
760 Kenézy Gyula Ezért ne is igen kérdezzünk sokat a betegtől. Mindig pontosan vizsgáljunk. Ne feledjük el azonban, hogy élő és érző lényt vizsgálunk, a kinek ezzel sokszor nem csak kellemetlenséget, hanem számbavehető fájdalmat is okozunk. Legyen azért a vizsgálat a mellett hogy pontos, lehetőleg kíméletes és gyors. I. A női nemi részek bonctana. A szüzhártya a női nemi részeket két csoportra osztja. Előtte vannak a külső, mögötte a belső nemi részek. A) Külső nemi részek. A szeméremizületen (symphysis) van a szeméremdomb, a melyet felül a szemérembarázda (sulcus pubis), két oldalt a combliajlás határol. Lefelé a két nagy szeméremajak fut belőle a combok közé, maguk közé fogva a szeméremrést. A nagy ajkak a gát felé néha két ágra oszlanak. A belső a másik oldalival egyesülve képezi a féket, mig a külső szélesebb beleolvad a farpofába. A szeméremrés felső végében van a csikló (clitoris), a mely két, hártyába takart szárból (crus) áll. Ezek a szeméremcsont alsó szélén feküsznek s a symphysis táján egyesülve a 2 — 3 dm.-nyi csiklótestet (corpus cl.) és ennek végén a makkot (glans cl.) alkotják. A csikló két szára a merevedő test (corpus cavernosum) és ezeket a függesztő szalag (lig. suspensorium) erősiti a szeméremcsonthoz. A merevedő testek előtt és alatt van a két bulbus vestibuli. A nagy ajkak belső oldalán egy- eg}r redő van, a kis szeméremajak. Felső, 2—3 mm. magas végok két ága a csiklót veszi közre. A felső ág a praeputium, az alsó a frenulum cl. Mindjárt az elágazás helyén 2—3 ctm. magasak a kis ajkak s lassankint alacsonyabbá válva, a nagy ajkak alsó harmadába olvadnak. Néha a hüvely bemenet alatt egymással egyesülnek s féket (frenulum) képeznek. A csikló alatt leljük a húgycső liáromszegletü nyilását és ettől két oldalt a két ductus parauretliralist, a mely néha a hugycsap hegyét is befogadja. A csiklótól lefelé, a kis és nagy ajkak belső felszine között van a csarnok, a melyet alól a fék, belül a hüvelybemenetet elzáró szíizliártya. vagy ennek maradványa határol. A csarnok ama része, a mely a szüzhártya és a fék közt van, a fossa navicularis. Két oldalt, a szüzhártya és a kis ajkak közt, a hüvelybemenet alsó harmada táján van a Bartholini mirigyek kivezető csövének a nyílása. Ritkán olyan tág, hogy vékony kutatónak a hegye beleférjen. Maga a mirigy a nagy ajak alsó részében fekszik. A szeméremdomb, nagy és kis ajkak szöveti szerkezete nagyjában megegyezik a bőrével. Több sor lapos hám, alatta papillaréteg, majd laza kötőszövet, végül a nagy ajkak alsó részében a sima izomsejtekből álló tunica dartos van. A külső nemi részek zsírpárnája nagyobb mint a szomszéd szerveké és a combhajláson át egészen a hashártyáig folytatódik. A veríték és fagygyumirigyek, kivált a nagy ajkakon, de a dombon is, jól ki van
