Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
512 Kuzmik Pál is még mindig fordulnak elő kórbonctanilag is alig megmagyarázhat' halálesetek. Ez okból a bódítást csakis súlyos esetekben és teljesen é] szervezetű egyéneknél alkalmazzuk. A bódítás tehnikája valamint a vele járó veszedelmek s az utólagoi szövődmények leírása keretünkön kívül esnek, ezeknek tanulmányozásár; a nagy sebészetekre és mütéttanokra utalunk s e helyen csak arra figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy az altatást csakis ép szervezetű betegen hajtsál végre, még pedig éhgyomor mellett, sürgősség esetén a gyomor tartalmát előzetesen mesterségesen ürítsük ki, hogy a beteg bódítás közben hányva, hányadékát ne aspirálja. Ez okból a mü-fogak eltávolítása is feltétlenül szükséges. A bódítást lassan vezessük be, állandóan megfigyelve az érlökést, a pupillákat és a légzést. Az érlökés eleinte szapora, gyenge, felületes, de egyenletes, későbben telt és erős; a légzés a bódítás elején gyors és szabálytalan, később mély és egyenletes; a pupillák eleinte tágak, de érzékenyek, a bódítás beálltával majdnem gombostűfejnyíre szűkülnek, érzéketlenek, nagyon mély bódítás jele a tág és érzéketlen pupilla. A teljes bódítást többnyire a beteg izgatottsága előzi meg, mely különösen heves, iszákos egyéneknél. Teljes a bódítás, ha az izmok elernyednek, a légzés mély és egyenletes, a pupillák szőkék és érzéketlenek, az érlökés pedig telt és egyenletes. Ezen állapot fentartását legcélszerűbben akként érjük el, ha a hódító szert állandóan, de csak cseppenkint adagoljuk. A bódítás következtében beálló halál kétféle módon jöhet létre u. m. szívbénidás (syncope) és szénsav felhalmozódás (asphyxia) folytán. A szívbénulásnak előjelei nincsenek, a halál hirtelen áll be, míg az asphyxiának a beteg arcának különösen az ajkaknak elkékülése, a légzés szabálytalansága és a vér sötétkék volta az előhirnökei. A szívbénulásnál többnyire tehetetlenek vagyunk, a beteg meghal, míg az asphyxia súlyos következményét a bódítás megszüntetése és a mesterséges légzés által többnyire leküzdhetjük. A bódító szerek mindegyikének meg vannak úgy az előnyei mint a hátrányai. A chloroform előnye, hogy nem támadja meg a légzőszerveket s utóbajként rendesen csak egy 3--4 napig tartó heveny gyomorhurut jelentkezik, hátránya azonban, hogy átlag körülbelül 2500 bódításra egy halálozás esik szívbénulás következtében. Az aether bódítás előnye a ritkább szívbénulásos halál eset s hogy betegeinket huzamosabb ideig (2—3 óra) is altathatjuk vele, hátránya azonban, hogy a légző szerveket súlyosan megszokta támadni. A chloroform-aether, a chloroform-aether- alkohol keverékek a kölcsönös káros következmények kikerülésére, enyhítésére vannak hivatva. Elvünkké állítsuk minden esetben, hogy csak mindig friss, vegyileg tiszta, s bomlásnak nem indult orvosszereket használjunk. Az egyet. II. sz. sebészeti klinikán állandóan csak a valódi angol Macfarlan-féle chloroformot használjuk. A sebtátongás a seb irányától és a sértett szövet rugalmasságától függő, igy pl. az izom haránt irányú sérülése jobban tátong mint a hosszirányú stb. Az anyagpusztulás a beható eszköz mineműségétől függ, éles eszközzel metszett sebnél aránylag a legkisebb. A tátongást varratokkal küzdjük le, melyeknek hatását a sérült rész alkalmas elhelyezésével s célirányosan alkalmazott kötésünkkel támogatjuk. \ arrataink kétfélék u. m. a száraz és a véres varrat.
