Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

III. A vérkeringési szervek betegségei.

Irta: l)r. Kétly László.

A szívburok betegségei.

A szivburok gyulladása. (Pericarditis.)

A pericarditis tulajdonkép mindig másodlagos megbetegedés, oly kórokozó tényezőt, mely minden esetben kizárólag csak pericarditist okozna, nem ismerünk, legfeljebb az erőmüvi behatás okoz tisztán szívburok gyu- ladást. A traumás behatások vagy a sértetlen szívburkot illetik, vagy sebzések alakjában a szívburok üregébe is hatolhatnak, de ma már azt mondhatjuk, hogy e traumák gyuladást csakis akkor okozhatnak, ha egyszersmind lobgerjesztő microbák is jutnak oda, az u. n. rheumás alaknál is ezek okolandók. — Leggyakrabban acut polvarthritishez társul a pericarditis (leginkább az 1 — 2-ik héten, bár néha később is), de ritkán chronicus alakjánál is észlelték. Ritkán a pericarditis az elsődleges s az acut poly- arth. a másodlagos betegség.

Igen gyakran a tbc. bac. is okoz pericarditist; ritkán elsődleges (bár az u. n. peric. rheumatica vagyis meghűlésből származtatott alak legtöbbször tbc. eredetű), leginkább más szomszédos szövetekről terjed át a tuberc. (sajtosodott nyirokmirigyek, tüdőcavernák, gümőkóros pleuritis stb.), ritkábban a peritoneumról a vér és nyirokkeringés utján.

Heveny fertőző bajok (pneumonia, typhus, erysipelas, syphilis), továbbá nephritis, rák és sarcoma (úgy szomszédos mint távoli szerveken székelve), scorbut, morbus mac. Werlhofi. endo- és myocarditis, sőt kankó is okozhatják.

A kóroktanból érthető, hogy főkép a 20—40 életév között s többször férfiaknál fordul elő.

Tüneteit néha az alapbántalom tünetei fedhetik. Heveny kezdetű eseteknél hőemelkedés észlelhető, de a láz nem jellegző s pár nap alatt megszűnik, hacsak az alapbántalom nem jár lázzal. Idültebb lefolyású vagy Tbc. pericarditisek láztalanok is lehetnek. Enyhe esetekben csekély, súlyosakban nagyfokú subjectiv panaszok jelentkeznek: nyomási érzés, majd fájdalom, szúi'ás a szív-tájon, angina-pectoris-szerü rohamok, hát- és oldalfájás, nehéz lélekzés, csuklás, erős szívdobogás stb. A fuldoklási rohamok, cyanosis, nyaki viszerek pulsatioja, az érlökés arythmiája, szapora- sága, lágysága a szívgyengeség és kis vérkörbeli pangás jelei (a pericar. exsudat, gátolja a szívet, a n. vagust izgatja). Hosszas lefolyás mellett {vagy ha endo- és pericarditis is van jelen), általános pangásos vízkór, albuminuria, stb. is léphet fel. Aphoniát é:? hányást okoz a peric. exsud. nyomása a n. recurrensre és vagusra. Felülésnél ájulás vagy halál is állhat be agybeli vérkeringési zavarok miatt.

A kórismét legjobban a localis physikalis jelek biztosíthatják. Ha csak fibrinosus exsud. képződik, akkor esetleg tapintható, de jobban halható peric. dörzszörejek lépnek fel (kaparó, dörzsölő jellegű, szakgatott,