Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
a szívphasisoktól független, felületes és körülírt, a stethoscop nyomására erősbödő zörejek); néha a beteg subjective is érezheti. A betegek rendesen ülnek, mert így a dyspnoe csekélyebb. A mint nagyobb mennyiségű sávos- (esetleg savósgenyes, hämorrhagicus, v. eves) exsudatum képződik, a dörzs- zörej eltűnik, de a szívtáj elődomborodik (annál jobban, minél rugalmasabb” a mellkas); a szívtompulat nagymértékben megnagyobbodik (alakja igen jellegző: csonka csúcsú 3 szöghöz hasonlít, melynek csúcsa a 2—3. bordánál van, jobb szára a j. parastern. vonalban vagy azon túl merőlegesen fut lefelé, alul kissé kifelé térve, a balszár a bimbót metszve a 7—8_ bordáig fut ki és lefelé, a tompulat ülő helyzetben magasabban kezdődik mint fekvőben és a csúcslökést meghaladja, mely sokszor alig vagy nem is tapintható, a tompulat határán a comprimált tüdő dobos hangot ad). A szívhangok tompák, gyengén hallhatók és sokszor systolés function, zörej is léphet fel. A szívvel határos tüdőrészek infiltratioja, vagy exsud. pleurit. tom- pulata e viszonyok felismerését gátolhatják. A csúcslökésnek ki vagy lehelyezett volta és punctum maximummal biró syst. vagy diast. organumos zörejek, vitium mellett szólnak a peric.-en kívül. A serosus vagy serofibrinosus (rheumás) alak, az exsud. felszívódván,. 1 — 2 hét alatt lefolyhat. Genyes, eves vagy véres exsud.-nál ily gyors felszívódás nem várható s gyakran súlyos sepsises-pyamiás infectio folytán halálhoz vezet; vérzékeny egyéneknél foudroyans módon már 1-2 i»ap alatt exitus állhat be. A pericarditis kimenetele, ha complicatiok, az alapbántalom vagy nagy gyengeség halált nem okoz, az exsud. felszivatván, teljes gyógyulás lehet; míg más esetekben az exsud. metamorphosist szenved és különféle elváltozásokhoz vezethet. így adhäsiok képződhetnek, melyek ha körülírtak, tünetet nem is okoznak, de ha a 2 szívburok teljes összenövését okozzák,, akkor a concretio cordis a szívgyengeség jelei mellett fennálló csúcslökés táji systoles behúzódásból és diastolés kiemelkedésből (esetleg az egész, szívtájéból) és a diastolés nyakviszér collapsusból lesz felismerhető. Míg a mediastino-pericarditis jeleiként a pulsus paradoxus (belégzésnél a pulsus kimarad) és a belégzés alatti nyaki viszér duzzadás tekinthetők. Idült összenövéseknél tbc. léphet fel a lemezekben vagy elme- szesedés is jöhet létre ; ily idült alakok klinikai tünetei főkép szívelégtelenségben állanak (másodlagos szívizom degeneratio, endocarditis stb.). — Néha a Pick által leirt pericarditises pseudocirrhosis hepatis is létrejöhetA kórisme a dörzszörej és tompulat alakjából stb. elég könnyű. A kórjóslat a rheumás alaknál a legtöbbször jó, míg az eves, genves- és véres alakoknál nagyon rósz. Th. A kezdeti szakban teljes nyugalom biztosítása a legelső feladat: ágyban fekvés és jó ápolás. Az ilyenkor fokozott szívműködés csökkentésére hideg borogatást vagy jégzacskót (ha nem tűrik, akkor megmelegedő horog.) teszünk a szív-tájra, vagy ha a láz magas, akkor azt antipyreti- cumokkal szállítjuk le (phenacetin, lactophenin, salipyrin stb. 10); a szívműködést bromnatriummal (l’O) is csillapíthatjuk. Ha a pulsus nemcsak szapora, de arythmiás és gyenge is, akkor digitalis (0 5—l'O infus: 180-ra} vagy tinct. strophanti javait (3 X 5 — 8 csepp). Heves szívtáji fájdalmak és dyspnoe ellen a szívtájra alkalmazott pióczák, mustárpapir, vagy még inkább morphium belsőleg vagy subcután 56 Kétly László
