Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Moravcsik Ernő Emil: Elmekórtan
378 Morav^sik Ernő Emil ki, a betegek önmagukat elhanyagolják, tisztátlanok lesznek, egyesek az onania rabjaivá válnak. Néha a helyzet megváltoztatása, a betegnek új, kedvező körülmények közé jutása jelentékeny javulást eredményez. Legtöbb esetben az elmebetegre nézve legkedvezőbb eljárás az elmegyógyító intézetbe való elhelyezés. De sokszor nem csupán a beteg saját, de a környezet, a család érdeke is ezt kívánja. Az elmebeteg u. i. cselekedeteivel közveszélyessé válhat, családját célszerűtlen és helytelen intézkedéseivel anyagilag megkárosíthatja, tönkre teheti, a társadalmi, a jogrenddel összeütközésbe jöhet, az ideges környezetre a psychicus infectió révén kedvezőtlen befolyást gyakorolhat. Az elmegyógyító intézet specialis berendezésénél, szakavatott személyzeténél fogva mind azt megadja, a mit az elmebetegekkel való elbánás, orvoslás megkiván. A betegeket a káros behatásoktól megóvja, az ön- és közveszélyességre való hajlamukból eredő következményeket elhárítja, megnyugtatja, kellően fegyelmezi őket, felébreszti bennük a betegség tudatát, elősegíti a belátást, a gyógyulás chanceait emeli. Az 1876. évi XIV. t.-c. 71. §-a értelmében mindazon gyógyíható és gyógyíthatlan elmebetegek, kik a közbiztonságra veszélyesek, gyógyítás, illetőleg eltartás végett tébolydába helyezendők el. A 72. §. szerint pedig arra, hogy valaki gyógyítás és ápolás végett tébolydába felvétessék, közhivatalban levő orvostudornak és a mennyiben kezelő orvosa már volt, ennek abbeli bizonyítványa, hogy az illető elmekórban szenved, szükséges. A felvételre szolgáló orvosi bizonyítványban, illetve kórrajzban a beteg személyi adatain kívül fel kell sorolni előzményképen a családban előfordult elme- vagy idegbetegséget s más disponáló momentumokat (öröklési terheltség), a kiállott fontosab bántalmakat, az előéletre és a szóban levő elmebetegség kifejlődésére vonatkozó időbeli és tünetbeli adatokat, továbbá leírni a betegnél található szervezeti és szellemi rendellenességeket s végül határozottan kimondani, hogy N. N. elmebetegségben szenved (a közelebbi diagnosis mellőzhető), köz- vagy önveszélyes és elmegyógyító intézeti ellie- lyeztetése szükséges. Állami elmegyógyító intézetek hazánkban: a budapesti lipótmezei és angyalföldi, a nagyszebeni és a nagykállói (ápolási díj: III. oszt. napi 140, II. oszt. napi BOO, I. oszt. napi 600 és 1000 fillér); magán elmegyógyintézet a Schivartzer-féle Budapesten, I. Kékgolyó-utcza 5. (ápolási díj havi 240 koronától felfelé). Bécsben: Privat-Heilanstalt in Oberdöbling (Dr. Obersteiner), I)r. Svetlin's Privat-Heilanstalt, Privat-Heilanstalt für Nerven- und Gemüthskranke, Lainz (Dr. Pokorny), Bécs mellett Privat- Heilanstalt für Nerven- und Gemüthskranke zu Inzersdorf. II. Elmekór formák. 1. Búskomorság. (Melancholia.) A melanclioliát általában a szellemi és mozgási műveletek gátoltsága, megnehezített lefolyása, lehangoltság, lelki fájdalom, a külvilágnak és saját egyéniségének sötét színben látása, az alaptalan vagy legalább is a körülmények és viszonyok által alig indokolható szerencsétlenségi, bűnös- ségi érzés, az önvádlás, a kicsinység téveszméje, a gondolkodás vontatott-
