Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Fertőző betegségek 31 roham az előbbinél pár órával előbb jelenik ni eg, akkor anteponens, ha később, akkor postponensnek mondjuk. Interni, erratica alatt a rendetlenül megjelenő paroxysmusokat értjük, ha pedig az új roham már az előbbi izzadtsági szakában áll be, akkor f. interm. subinstrans jő létre. A prodromalis szak tünetei (órákig vagy napokig tartó levertség, szédülés, álmatlanság, lancináló fájdalmak, hányás, ikragörcs, léptáji nyilalás stb.) nem jellemzők és hiányozhatnak. Maga a paroxysmus 3 szakaszból áll. Első a st. frigoris (rázó hideg •szaka), mely V4, egész 5 —6 óráig tarthat: rázóhideggel, tázással, fog- vacogással, reszketéssel, eltogódás, oppressio érzetével, undor és hányással, néha ájulás, sopor, deliriumokkal kezdődik; a bőr halvány, hideg, arc sápadt, ajkak cyanoticusak és szárazak ; pulsus szapora, vizelet megszaporodott. A hőmérsék a végbélben és hónaljban már magasabb a rendesnél. Lassan a test felülete is forró lesz, a fázás megszűnik, melegség érzete áll elő s beáll a 2-ik, vagyis forrósági szak (st. caloris); a bőr száraz, forró, főfájás, nagy szomjúság, fülzúgás, neuralgiák gyötrik a beteget; herpes labialis gyakori; az érlökés gyors és feszes, a légzés lihegő. Vizelet kevés. A pupillák a két 1-ső szakban tágak. A sensorium izgatott (hallucinatiok is lehetnek). A hőmérsék állandóan magas 38—42' C. E szak 1—12 óráig tarthat. A 3-ik szak a st. sudoris (izzadás sz.) a fenti subjectiv és objectiv tünetek javulása és eltűnése közben nagy fokú izzadással folyik le, mialatt a láz 1—2 óra alatt krizis alakjában leesik és beáll azapvrexiaés a teljes jólét érzete. Az egész roham tehát 6-12, ritkán 18-24 óráig tart. Igen fontos tünet a paroxysmusok alatt mindig beálló acut lépmeg- nagyobbodás, mely az apyrexiában visszafejlődik, de hosszas váltóláznál óriási idült lépdaganattá is lehet. Szövődmények ritkák. Sok esetben főkép 1—2 éves gyermekeknél, de felnőtteknél is a paroxysmus egyes szakai élesen el nem különíthetők, vagy egyik-másik hiányzik; az apyrexia alatt a közérzet zavart lehet. Ilyenkor a kórisme nem könnyű; a léptumor, a plasmodium kimutatása a vérben, gyógyulás chininre stb. dönthetnek. b) Atypusos lázas alakok: ezeknél a fertőzés lázas nyilvánulása nem mutatja a jellemző rhythmicitást. A betegség rendesen prodromák nélkül hirtelen rázó hideggel köszönt be (recidiváknál lassú emelkedéssel mint febr. adynamica). A tünetek léptumorban, emésztési szervek, idegrendszer és közérzet zavaraiban, a haemorrhagiás alaknál vérzésekben nyilvánulnak. A láz igen magas. A lefolyás rendesen 4—5 nap, de 3 hét is lehet az ady- namiás eseteknél. A bántalom a tünetek hirtelen javulásával és teljes nuphoriával végződik. Prognosis a súlyos, rendesen halálos comás alakok kivételével jó, atypusos lázmenettel jár a tropicus helyeken idült maláriánál fellépő sárgaságos véres-vizeletes alak. Ez alakok kórjelzése endemia esetén nem nehéz. c) Vészes — perniciosus — váltóláz. Ez alak lényegét egyes fontosabb szervek helybeli bántalmazottsága és működési zavara adja meg; nálunk ritka. Néha epidémiát képez, máskor typusos alakok sorában vagy sporadice lép fel. Megjelenésükben a typusos váltólázak rhythmusát követik ■de e mellett főkép az idegrendszer, hasi és légző szervek betegednek meg.
