Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
leraroham ellen szintén tömeges bélbeöntéseket, továbbá hypodermoklys- mákat adunk. A beteg 32 —35° C. bőmérs. mustárfürdőt kapjon (egy tetézett maroknyi mustárliszt a fürdőkádba), melyben 5—10 percig üljön. A fürdőben teste felmelegszik, cyanosisa csökken s nagyfokú izomgörcsei is engednek. A fürdőt néhány óra múlva megismételjük. Hypodennoklysmákat konyhasós oldattal (4 g. konyhasó, 3'0 g. natr. carbon. ÍOOO'O sterilizált vízre 36—40J C liőmérséküre melegítve) a Ziemssen-féle fecskendőkkel adjunk. Számos combinált eljárást alkalmaztunk az 1892 93-iki kolerajárvány alatt (L. Budapest fő- és székváros közkórházainak 1892-iki évkönyve), melyek egyikét sem lehetne különlegesen kiemelni s ezért mint legegyszerűbbet ajánlhatjuk a tömeges bélbeöntéseket, mustárfürdőket és a leírt hypoder- moklysmákat. (Osztályomon 58‘ 11 °/0 volt a halálozás.) 30 Gerlóczy Zsigmond és Kéthr László Váltóláz. (Malaria.) Irta: Dr. Kétly László. A váltóláz nem contagiosus, hanem tiszta miazmaticus fertőző betegség. Okozója a malaria-plasmodium ; e kórhatány székhelye és szaporodási helye a talaj, innét a levegő, újabb nézetek szerint egv szunyogfaj (anopheles claviger) közvetítésével jut a szervezetbe. Fejlődésére főleg nedves talaj és meleg kültemperatura (legalább 15—16’ C közép nyári hőmérsék) alkalmas; így érthető, hogy állandó súlyos endemia alakjában uralkodik a tropicus és subtropicus országokban, de nyáron Európában is előfordul, főkép Olaszországban és más mocsaras vidékeken (Duna- melletti országok) is. A malaria-plasmodium, jobban mondva hämamoeba több féle alakban jön elő s úgy látszik ez okozza a váltóláz klinikai formáinak többféleségét is. A szervezetben kedvező viszonyok közé került parasita fejlődése és szaporodása tetőfokát elérve okozza a lázrohamot s ezeknek időszakossága az ujjátermelődéstől a fejlődés befejeztéig tartó időtől függ (24—48—72 óra stb.); kedvezőtlen fejlődési viszonyok mellett nem sokszorozódik meg annyira, hogy a reactio lázrohamot okozna, hanem csupán a lappangó fertőzés képe áll elő. Különösen gyermekek, beteges, satnya, kicsapongó egyének (férfiak nagyobb számban, mint nők) a leghajlamosabbak reá. Egyszeri kiállása recidivára inkább hajlamosít, mint mentesít. Az incubatiós szak 1—3 hét, néha 1—2 hónap is lehet. A malaria fontosabb alakjai röviden a következők: 1. Lázas alakok. a) Typusos lázas alakok: Ezeknél a fertőzés időszakos lázas paroxys- musokban nyilvánul s az egyes rohamokat elválasztó szabad időköz szerint mindennapos, harmadnapos, negyednapos — quotidiana, tertiana, quartana — alakokat különböztetünk meg, a mint 24, 48, vagy 72 órai időközben lép fel egy-egy roham. Néha quintana, sextana, octana alak is elő jöhet. Ha egy nap két roham jelentkezik, akkor f. interna, quotidiana duplicata, vagy f. int. tertiana dupl. stb.-ről beszélünk. Ha a legközelebbi
