Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Szontagh Félix: Gyermekgyógyászat
Gyermekgyógyászat 215 gerinc oszlopig juthatni. Figyelem főképen: bélsár rögökre, peritonitises kötegekre, mirigy duzzanatra stb. A máj széle a bimbó vonalon túl is — 1—3 ctm-rel a borda ív alatt nemcsak csecsemőknél, de sokszor nagyobb gyermekeknél is tapintható. (A máj alsó határa kopogtatással is meghatározandó.) Ha a lépet tapinthatni, úgy az legtöbbször kórosan megnagyobbodott; a lép daganat tetemesen el tolható (különbség vese daganattal szemben). A lép tompulat meg határozásánál szerfelett enyhe kopogtatás, hanyatt v. oldalt fekvésben, és ismételt vizsgálat helyzet változtatásnál. — A has vizsgálata után el ne mulasszuk csecsemőknél és kisebb gyermekeknél a végbél nyilást és nemző részeket megtekinteni. Hányás. Csecsemőknél sokszor élettani jelenség, ha szopás után (főképen ha mohón v. túlsókat szoptak) keveset hánynak, de kóros a jelentősége, ha közvetlenül a táp felvétel után a lenyelt mennyiséget egészen kihányják, vagy későre hánynak (ilyenkor gyakran már nyálkás s epés tartalommal). A hányás végbemenetelének természetéből (könnyen vagy nehezen) nem vonható következtetés eredetére (agyi vagy gastrikus). Gyermekek könnyebben hánynak, mint felnőttek. - Hányással kezdődhetik sok fertőző baj, első sorban vörheny (itt úgy szólva sohasem hiányzik — garat megtekintése!). Igen gyakran hiányzik vagy csak későn lé]» fel hashártya gyulladásnál. Egyszeri hányás indigestionál, de heveny gyomor hurutnál (különösen nagyobb gyermekeknél) nem is oly ritkán úgy szólva csillapithatlan. Coup á coup egymásra következik ép úgy mint a hasmenés cholera infantumnál; makacs s függetlenül az étkezéstől áll elő agybántalmaknál, uraemiánál. Hányás köhögés után: szamárhurutnál, de hörg mirigy gümő kórnál és garat hurutnál is (pharyngealis köhögés). A hányadéi: csecsemőknél kóros hányás esetén : megalvadt tej. Szaga és vegy- hatása rendszerint savanyu, ritkán közönbös v. ali. Vérhányás gyermekeknél igen ritka — aránylag gyakori uj szülötteknél (1. uj szülöttek beteg.-nél.) Széliletét. Szopós csecsemő székletéte (az első hónapokban 1 — 5-ször, később 1 — 2-szer) arany sárga, pépes, kenőcsszerü, gyengén savanyu szagu és gyengén savi vegyliatásu. Tehén tej mellett: világosabb, sárgás fehér, sokszor egészen fehér, savi, de nem ritkán ali vegyliatásu is; gyermek liszteknél : barnás, erősebben savi vegyliatásu. Kóros viszonyoknál figyelemmel lenni: szám, esetleges fájdalom, összeállás, szin, mennyiség, szagra; továbbá nyák, vér, genyre. Egyszerű dyspepsiánál: 4—5 lágyabb szék letét, gyakran nyák, fehér rögök (vágott tojás), sokszor zöldes szin, ez utóbbi néha csak később jelentkezik ; néha egészen fűzőid szin. Székletét bő zsir tartalmánál: fehéres szürkés szin, erős bűz. Heveny vékonybél hurutnál: bő, savós, bűzös, emésztetlen alkat részeket tartalmazó székletét 8—10-szer naponta; idült hurutnál: bűzös, rohadt szagu, zöldes sárga. Tiiszős hél gyulladásnál = enteritis follicnlarisnál: kevés, de gyakori székletét, fájdalmak és késztetés kíséretében ; nyák, sokszor véres csikók, később zöldes piszkos, bűzös ürülék. Cholera infantumnál: 20—30 szék letét 24 órában, egészen híg, szintelen. szagtalan, rizsié szerű. Vérhasnál: erős tenesmus, nagy fájdalmak, kevés vérrel erősen színezett nyákos tömegek. Enteritis membranaceanál: kártyás rostonyás székletét. Gümős fekély képződés esetében : a gümő kór bacillusának kimutatása sikerülhet a szék letétben, mely gyakran fájdalom mellett üríttetik,
